Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Véglegessé vált a Tisza-kormány minisztereinek névsora: Magyar Péter kabinetjében összesen 16 tárca lesz. A kormány több szerkezeti változást is hozna az elmúlt évekhez képest, például újra önálló minisztériumot kapna az oktatás és az egészségügy, külön tárca foglalkozna a szociális ügyekkel és az élő környezettel, valamint szétválasztanák az agrár- és vidékfejlesztési feladatokat is.
Összegyűjtöttük, milyen végzettséggel és szakmai háttérrel érkeznek a leendő miniszterek és a miniszterelnök:
A miniszterek végzettsége alapján erős a jogász- és közgazdásztúlsúly a Tisza-kormányban: többen is a Budapesti Corvinus Egyetem vagy annak jogelőd intézményeiben szereztek diplomát. Erre nemrég maga az egyetem is felhívta a figyelmet egy posztban, amelyben kiemelte, hogy Lannert Judit, Orbán Anita, Kármán András, Pósfai Gábor és Tanács Zoltán is az öregdiákjaik közé tartozik.
A leendő tudományos és technológiai miniszter parlamenti meghallgatásán arról is beszélt, hogy az okoseszközök iskolai használatáról elsősorban pedagógusoknak és pszichológusoknak kellene dönteniük.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
