Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Véglegessé vált a Tisza-kormány minisztereinek névsora: Magyar Péter kabinetjében összesen 16 tárca lesz. A kormány több szerkezeti változást is hozna az elmúlt évekhez képest, például újra önálló minisztériumot kapna az oktatás és az egészségügy, külön tárca foglalkozna a szociális ügyekkel és az élő környezettel, valamint szétválasztanák az agrár- és vidékfejlesztési feladatokat is.
Összegyűjtöttük, milyen végzettséggel és szakmai háttérrel érkeznek a leendő miniszterek és a miniszterelnök:
A miniszterek végzettsége alapján erős a jogász- és közgazdásztúlsúly a Tisza-kormányban: többen is a Budapesti Corvinus Egyetem vagy annak jogelőd intézményeiben szereztek diplomát. Erre nemrég maga az egyetem is felhívta a figyelmet egy posztban, amelyben kiemelte, hogy Lannert Judit, Orbán Anita, Kármán András, Pósfai Gábor és Tanács Zoltán is az öregdiákjaik közé tartozik.
A leendő tudományos és technológiai miniszter parlamenti meghallgatásán arról is beszélt, hogy az okoseszközök iskolai használatáról elsősorban pedagógusoknak és pszichológusoknak kellene dönteniük.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A miniszter arról beszélt, hogy nagyon káros hatásai van annak, ha már a kisgyerekek kezébe is kütyüt adunk, a közösségi média túlzott használata pedig a PISA-eredményeken is meglátszik.
A tiltás ellenére minden harmadik diák naponta többször használja az okostelefonját az iskolában.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
