Ezeken az egyetemeken végeztek a Tisza-kormány miniszterei: a legtöbben a Corvinuson

Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.

Véglegessé vált a Tisza-kormány minisztereinek névsora: Magyar Péter kabinetjében összesen 16 tárca lesz. A kormány több szerkezeti változást is hozna az elmúlt évekhez képest, például újra önálló minisztériumot kapna az oktatás és az egészségügy, külön tárca foglalkozna a szociális ügyekkel és az élő környezettel, valamint szétválasztanák az agrár- és vidékfejlesztési feladatokat is.

Összegyűjtöttük, milyen végzettséggel és szakmai háttérrel érkeznek a leendő miniszterek és a miniszterelnök:

  • Magyar Péter (miniszterelnök): jogi diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerezte. Pályafutása során dolgozott a diplomácia és az állami szektor területén is, később pedig a Tisza Párt alapítójaként és vezetőjeként vált országosan ismert politikussá.
  • Ruff Bálint (miniszterelnökséget vezető miniszter): a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán végzett, emellett az ELTE filozófia szakának is hallgatója volt. Pályáját ügyvédi irodákban kezdte, később politikai elemzőként és kampánytanácsadóként vált ismertté. Megírtuk, hogy a szakdolgozatát pedig a lopás történeti megítéléséről írta.
  • Pósfai Gábor (belügyminiszter): a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán végzett közgazdászként, közel húsz évig dolgozott a Decathlonnál, többek között a magyar és az osztrák hálózat vezetésében.
  • Kapitány István (gazdasági és energetikai miniszter): a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán, a mai Budapest Gazdasági Egyetemen szerzett diplomát, nemzetközi üzleti karriert futott be a Shellnél, ahol több országban is vezető pozíciókat töltött be.
  • Kármán András (pénzügyminiszter): a Budapesti Corvinus Egyetem elődjének számító közgazdasági egyetemen végzett pénzügy szakon. Karrierjét a Magyar Nemzeti Banknál kezdte, később államtitkárként is dolgozott.
  • Orbán Anita (külügyminiszter): a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, később a Tufts Egyetemen történelem mesterszakot végzett, majd a bostoni Fletcher School of Law and Diplomacy intézményében diplomáciából és nemzetközi jogból szerzett mesterdiplomát, illetve PhD-fokozatot. Diplomáiról részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
  • Dr. Görög Márta (igazságügyi miniszter): Dr. Görög Márta jogász, egyetemi oktató, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett jogászként, aminek jelenleg dékánja. Szakterülete a polgári jog, ezen belül többek között a személyiségi jogok, a szellemi alkotások joga és a médiajog.
  • Ruszin-Szendi Romulusz (honvédelmi miniszter): a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán végzett tüzértisztként és földmérő mérnökként. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen katonai vezető mesterdiplomát és hadtudományi doktori fokozatot szerzett, később az Egyesült Államokban stratégiai tudományok mestere lett.
  • Lannert Judit (gyermek- és oktatásügyi miniszter): a Marx Károly Közgazdasági Egyetem (mai Budapesti Corvinus Egyetem) külkereskedelmi szakán diplomázott, majd az ELTE-n szociálpolitikai végzettséget szerzett. Emellett szociológiából PhD-fokozata is van. Lannert Judit szakmai pályájával külön cikkben foglalkoztunk.
  • Hegedűs Zsolt (egészségügyi miniszter): 1994-ben szerzett orvosi diplomát a Semmelweis Egyetemen. Az ortopéd sebészet specialistája, éveket dolgozott Nagy-Britanniában is vezető pozíciókban.
  • Kátai-Németh Vilmos (szociális és családügyi miniszter): először gyógymasszőrként dolgozott, később a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett jogászként, majd ügyvédként praktizált. Emellett harcművészeti oktatóként is ismert.
  • Vitézy Dávid (közlekedési és beruházási miniszter): közgazdász diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. Korábban a BKK vezérigazgatója, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója, valamint közlekedésért felelős államtitkár volt.
  • Tarr Zoltán (társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter): a Károli Gáspár Református Egyetemen tanult, emellett a Princeton Theological Seminary képzésén is részt vett. Református lelkészként végzett.
  • Bóna Szabolcs (agrár- és élelmiszer-gazdasági miniszter): a Széchenyi István Egyetemen szervezett agrármérnöki diplomát, hosszú ideje mezőgazdasági vállalatot vezet.
  • Lőrincz Viktória (vidék- és településfejlesztési miniszter): jogi diplomáját a Pécsi Tudományegyetemen szerezte, emellett pénzügyi végzettsége is van, korábban ügyvédjelöltként dolgozott.
  • Gajdos László (élő környezetért felelős miniszter): a kaposvári agrárfőiskolán végzett, később a Nyíregyházi Állatpark igazgatójaként vált országosan ismertté.
  • Tanács Zoltán (tudományos és technológiai miniszter): mesterdiplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (ma Budapesti Corvinus Egyetem) Gazdálkodástudományi Karán, vezetés-szervezés szakirányon szerezte, szakdolgozatát már 1999-ben az okosvárosokról és az önkormányzati digitalizációról írta. Több mint húsz évig dolgozott nemzetközi tanácsadóként technológiai és digitalizációs projekteken.

A miniszterek végzettsége alapján erős a jogász- és közgazdásztúlsúly a Tisza-kormányban: többen is a Budapesti Corvinus Egyetem vagy annak jogelőd intézményeiben szereztek diplomát. Erre nemrég maga az egyetem is felhívta a figyelmet egy posztban, amelyben kiemelte, hogy Lannert Judit, Orbán Anita, Kármán András, Pósfai Gábor és Tanács Zoltán is az öregdiákjaik közé tartozik.

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.