Videóban beszélt részletesen felsőoktatási útjáról Orbán Anita, akinek többek között vállalatértékelésből és történelemből van mesterdiplomája. Összegyűjtöttük, még mit érdemes tudni a leendő külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes szakmai múltjáról.
Orbán Anita a videóban úgy fogalmazott: „én elég sok egyetemet végeztem”, majd sorra vette tanulmányainak állomásait. Az alapképzést a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte meg, ahol később egy mesterdiplomát is szerzett vállalatértékelés szakon. Hozzátette, eredetileg könyvelőnek készült.
Ezt követően az Egyesült Államokban folytatta tanulmányait: a Tufts Universityn, Bostonban szerzett újabb mesterdiplomát történelemből, ahol orosz és amerikai történelemre szakosodott. Tanulmányait ugyanitt, a Fletcher School of Law and Diplomacyn folytatta, amely a diplomáciai képzéséről ismert intézmény. Itt nemzetközi jog és diplomácia szakon szerzett újabb mesterdiplomát, majd ugyanitt fejezte be doktori tanulmányait is.
Orbán Anita pályája több területet is összeköt. 2010 és 2015 között Magyarország energiabiztonságért felelős utazó nagykövete volt, ebben a szerepben az Európai Parlament és az amerikai kongresszus előtt is meghallgatták, ahol a visegrádi országokat képviselte. Szakértőként elsősorban energiapolitikai kérdésekben vált ismertté.
A diplomáciai pálya után az üzleti szférában is jelentős karriert futott be: a Vodafone Group londoni központjában globális kormányzati kapcsolatokért és ESG-ért felelős vezetőként dolgozott, ami ritka szintű nemzetközi befolyást jelent magyar menedzserek számára. Emellett olyan kapcsolatrendszert épített ki, amelyben európai és regionális politikai vezetők is megjelennek.
Teljesítményét a Forbes is elismerte: a legbefolyásosabb magyar nőket bemutató listán évek óta szerepel, legutóbb kategóriájában a 11. helyen. Korábban médiában is dolgozott, többek között a Heti Válasz külpolitikai rovatát vezette.
A politikai szerepvállalásával kapcsolatban is fontos bejelentések történtek: Magyar Péter nemrég közölte, hogy a májusban megalakuló Tisza-kormányban Orbán Anita nem csak a külügyminiszteri, de egyben a miniszterelnök-helyettesi pozíciót is be fogja tölteni.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
