Videóban beszélt részletesen felsőoktatási útjáról Orbán Anita, akinek többek között vállalatértékelésből és történelemből van mesterdiplomája. Összegyűjtöttük, még mit érdemes tudni a leendő külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes szakmai múltjáról.
Orbán Anita a videóban úgy fogalmazott: „én elég sok egyetemet végeztem”, majd sorra vette tanulmányainak állomásait. Az alapképzést a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte meg, ahol később egy mesterdiplomát is szerzett vállalatértékelés szakon. Hozzátette, eredetileg könyvelőnek készült.
Ezt követően az Egyesült Államokban folytatta tanulmányait: a Tufts Universityn, Bostonban szerzett újabb mesterdiplomát történelemből, ahol orosz és amerikai történelemre szakosodott. Tanulmányait ugyanitt, a Fletcher School of Law and Diplomacyn folytatta, amely a diplomáciai képzéséről ismert intézmény. Itt nemzetközi jog és diplomácia szakon szerzett újabb mesterdiplomát, majd ugyanitt fejezte be doktori tanulmányait is.
Orbán Anita pályája több területet is összeköt. 2010 és 2015 között Magyarország energiabiztonságért felelős utazó nagykövete volt, ebben a szerepben az Európai Parlament és az amerikai kongresszus előtt is meghallgatták, ahol a visegrádi országokat képviselte. Szakértőként elsősorban energiapolitikai kérdésekben vált ismertté.
A diplomáciai pálya után az üzleti szférában is jelentős karriert futott be: a Vodafone Group londoni központjában globális kormányzati kapcsolatokért és ESG-ért felelős vezetőként dolgozott, ami ritka szintű nemzetközi befolyást jelent magyar menedzserek számára. Emellett olyan kapcsolatrendszert épített ki, amelyben európai és regionális politikai vezetők is megjelennek.
Teljesítményét a Forbes is elismerte: a legbefolyásosabb magyar nőket bemutató listán évek óta szerepel, legutóbb kategóriájában a 11. helyen. Korábban médiában is dolgozott, többek között a Heti Válasz külpolitikai rovatát vezette.
A politikai szerepvállalásával kapcsolatban is fontos bejelentések történtek: Magyar Péter nemrég közölte, hogy a májusban megalakuló Tisza-kormányban Orbán Anita nem csak a külügyminiszteri, de egyben a miniszterelnök-helyettesi pozíciót is be fogja tölteni.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Bár a petíció kezdeményezője a KDNP ifjúsági szervezetében vezet munkacsoportot, egy új közlemény szerint a több száz diákot csak az köti össze, hogy azt szeretnék: ne nélkülük döntsenek a kar sorsáról. A diákok arra reagáltak, hogy Lannert Judit kivonná a tanárképzést az NKE-ről.
Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
Az emelt szintű szóbeliken mintegy 74 877-en vizsgáztak.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.
