A gyógyszerészeknek legalább 350, fogorvosoknak 380 pont kell, hogy legyen esélyük bejutni a Semmelweis Egyetemre

A minimumponthatárok megugrása nélkül esélytelen, hogy bejussatok ezekre a képzésekre.

  • Székács Linda

Ahogy arról korábban már részletesen beszámoltunk, a felsőoktatási felvételin 2023-ban eltörölték a központilag meghatározott minimumponthatárokat.

Míg a korábbi szabályozás szerint addig

  • 280 pont alatt nem lehetett bekerülni alap- vagy osztatlan képzésekre,
  • 240 pont alatt felsőoktatási szakképzésre,
  • 50 pont alatt pedig mesterképzésre

sem fizetős, sem önköltséges formára, az új szabályok szerint a minimumponthatárokról való döntés (egyebekkel együtt) átkerült az egyetemek kezébe. Ettől kezdve a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy határoznak-e meg minimumponthatárokat, és ha igen, milyen szakokon és mennyit.

Az egyetemek többségén nincs egységes szabályozás. Vannak szakok, amiken nem kell minimumponthatárt megugrani a bejutáshoz, máshol ez a szám 200 és 420 között is mozoghat.

Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

Mutatjuk, milyen szakokon vannak minimumponthatárok a Semmelweis Egyetemen:

Általános Orvostudományi Kar

  • Nem kötik minimumponthatárokhoz a bejutást a karon elérhető képzésen.

Egészségtudományi Kar

  • ápolás és betegellátás (ápoló, dietetikus, gyógytornász, hang-, beszéd- és nyelésterapeuta, mentőtiszt, szülésznő, népegészségügyi ellenőr, védőnő) - 280 pont
  • egészségügyi szervező - 280 pont
  • orvosi diagnosztikai analitikus - 280 pont

Fogorvostudományi Kar

  • digitális fogászati tervezés - 300 pont
  • fogorvos - 380 pont

Gyógyszerésztudományi Kar

  • gyógyszerész - 350 pont

Pető András Kar

  • konduktor - 280 pont
Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a minimumponthatárok elérése nem egyenlő a bejutással. A bejutáshoz szükséges ponthatárokat több tényező határozza meg, beleértve a jelentkezők számát, az elérhető helyek számát és a jelentkezők pontjait is. A minimumponthatár elérése tehát csak annyit jelent, hogy azoknak a jelentkezőknek van esélyük bekerülni egy adott képzésre, akik ezt elérik. Akik nem, azoknak a jelentkezését az intézmény elutasítja.
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.