Hiába nincs már egyetlen teljesen „üres” szak sem az idei felvételin, a 2026-os jelentkezési adatokból kiderült: több száz állami ösztöndíjas képzés van, amelyet senki sem írt be első helyre. A legtöbb ilyen szakra csak „mentőövként” jelentkeztek a diákok, különösen magas ezek között a pedagógusképzések aránya.
Tavaly összesen 821 olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alap- és osztatlan szak volt, amit senki sem jelölt meg sem az első, sem a második vagy a sokadik helyen sem. Ehhez képest az idei felvételin nem volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alap- és osztatlan képzés, melyet senki sem jelölt meg.
Ehhez képest azoknak a nappali tagozatos állami ösztöndíjas alap- és osztatlan szakoknak a száma, melyet mentőövként egy valaki beírt a második, harmadik vagy sokadik helyre az összesen 170 volt.
Ez tanulmányi területenként a következőképpen alakult:
Azoknak a szakoknak a száma, melyet első helyen senki sem jelölt meg, de sokadik helyen legalább ketten, az már 192, így összesen 362 db olyan alap-és osztatlan nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzés volt, ahova igazán senki sem szeretne bekerülni. Ez szinte teljesen megegyezik a tavalyi felvételi adatokkal, akkor 365 db ilyen képzés volt.
Összesen 140 427-en adták le jelentkezésüket a 2026-os felsőoktatási felvételin, míg egy évvel korábban 129 730-an próbáltak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára.
Képzésterületenként ez azt jelenti, hogy
Ezeknek a tartaléknak megjelölt képzéseknek mintegy 80 százaléka valamilyen alap- vagy osztatlan pedagógusképzés, azon belül is zene- és hitéleti szak vagy pedig nemzetiségi tanító. Azt is érdemes megjegyezni, hogy ezeknek a pedagógusképzéseknek egy részét valamelyik kisebb, vidéki campuson hirdették meg, például az ELTE szombathelyi intézményében.
Viszont például az osztatlan, nappali tagozatos, állami ösztöndíjas biológia-fizika tanárszakot sem az ELTE Természettudományi Karán, sem pedig a Pécsi Tudományegyetemen senki sem jelölte meg. És csak tartaléknak is csak egy-egy diák.
Nem írta be senki sem első helyre többek között a MATE gödöllői campusán az angol nyelvű mezőgazdasági mérnök képzést, a Miskolci Egyetem szintén angol nyelvű anyagmérnöki alapképzését vagy éppenséggel a BME VIK balatonfüredi kampuszán az üzemmérnök-informatikusi képzését. (Ez utóbbira egyébként tavaly egy diák jelentkezett, de ő sem az első helyre írta be.)
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy mivel az idei felvételi tájékoztatóban sem szerepelnek a minimális kapacitásszámok, ami azt mutatná meg, hogy legalább hány fővel indítják el a képzést, ezért könnyen előfordulhat, hogy az adott szak nem indul.
A 2025-ös felvételin több diák is jelezte szerkesztőségünknek, hogy hiába lett volna elég pontjuk, végül sehova sem kerültek be, mert az egyik általuk megjelölt szak – leginkább felsőoktatási szakképzések – sem indult el végül.
Hét év alatt összesen 21 százalékkal csökkent a természettudományos tantárgyakat – fizika, kémia, biológia és földrajz – tanító főállású pedagógusok száma a hazai oktatási intézményekben – derült ki a Köznevelési Információs Rendszer adataiból.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.
A Tisza megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat, így 2010 óta most lehet először önálló oktatási minisztérium.
Megnyílt az Európai Unió egyik legnépszerűbb ifjúsági programjának, a Európai Bizottság által indított DiscoverEU idei pályázata. Közel 900 magyar 18 éves nyerhet ingyenes európai utazási bérletet.
Az elmúlt tizenhat évben a saját bevallása szerint folyamatos rendszerkritika és rendszerellenzékiség határozta meg Radó Péter oktatáspolitikai tartalmú írásait: az oktatáskutató szerint „ráfeszült” az autokratikus rendszerre, ez a feszültség pedig a tegnapi választási eredmények után kezdett oldódni benne.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
