Több száz olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos szak van, melyre első helyen nem jelentkezett senki

Tavaly összesen 821 olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alap-és osztatlan szak volt, amit senki sem jelölt meg sem az első, sem a második vagy a sokadik helyen sem. Ehhez képest az idei felvételin nem volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alap-és osztatlan képzés, melyet senki sem jelölt meg.

Tartaléknak még jó lesz

Ehhez képest azoknak a nappali tagozatos állami ösztöndíjas alap-és osztatlan szakoknak a száma, melyet mentőövként egy valaki beírt a második, harmadik vagy sokadik helyre az összesen 170 volt.

Ez tanulmányi területenként a következőképpen alakult:

• bölcsészettudomány: 3 db

• műszaki: 1 db

• művészet: 19 db

• pedagógusképzés: 147 db alap-és osztatlan szak

Azoknak a szakoknak a száma, melyet első helyen senki sem jelölt meg, de sokadik helyen legalább ketten, az már 192, így összesen 362 db olyan alap-és osztatlan nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzés volt, ahova igazán senki sem szeretne bekerülni. Ez szinte teljesen megegyezik a tavalyi felvételi adatokkal, akkor 365 db ilyen képzés volt.

Újabb rekordot döntött a felvételizők száma: erre a 10 alap- és osztatlan szakra jelentkeztek a legtöbben a 2026-os felvételin

Összesen 140 427-en adták le jelentkezésüket a 2026-os felsőoktatási felvételin, míg egy évvel korábban 129 730-an próbáltak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára.

Képzésterületenként ez azt jelenti, hogy

• agrár: 5 (2025-ben 5 db)

• bölcsészettudomány: 9 db (2025-ben 5db)

• gazdaságtudomány: 1 db (2025-ben 3db)

• informatika: 4 db (2025-ben 1 db)

• műszaki: 5 db (2025-ben 3 db)

• művészet: 43 db (2025-ben 36 db)

• művészetközvetítés: 1 db (2025-ben 2 db)

• orvos-és egészségtudomány: 1 db (2025-ben 1 db)

• sporttudomány: 1 db (2025-ben 1 db)

• természettudomány: 1 db (2025-ben 5 db)

• pedagógusképzés: 291 db (2025-ben 303 db)

Ezeknek a tartaléknak megjelölt képzéseknek mintegy 80 százaléka valamilyen alap-vagy osztatlan pedagógusképzés, azon belül is zene-és hitéleti szak vagy pedig nemzetiségi tanító. Azt is érdemes megjegyezni, hogy ezeknek a pedagógusképzéseknek egy részét valamelyik kisebb, vidéki campuson hirdették meg, például az ELTE szombathelyi intézményében.

Viszont például az osztatlan, nappali tagozatos, állami ösztöndíjas biológia-fizika tanárszakot sem az ELTE Természettudományi Karán, sem pedig a Pécsi Tudományegyetemen senki sem jelölte meg. És csak tartaléknak is csak egy-egy diák.

Több közülük angol nyelvű szak

Nem írta be senki sem első helyre többek között a MATE gödöllői campusán az angol nyelvű mezőgazdasági mérnök képzést, a Miskolci Egyetem szintén angol nyelvű anyagmérnöki alapképzését vagy éppenséggel a BME VIK balatonfüredi kampuszán az üzemmérnök-informatikusi képzését. (Ez utóbbira egyébként tavaly egy diák jelentkezett, de ő sem az első helyre írta be.)

Nem feltétlen indul el minden képzés

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy mivel az idei felvételi tájékoztatóban sem szerepelnek a minimális kapacitásszámok, ami azt mutatná meg, hogy legalább hány fővel indítják el a képzést, ezért könnyen előfordulhat, hogy az adott szak nem indul.

A 2025-ös felvételin több diák is jelezte szerkesztőségünknek, hogy hiába lett volna elég pontjuk, végül sehova sem kerültek be, mert az egyik általuk megjelölt szak- leginkább felsőoktatási szakképzések - sem indult el végül.

Ki tanítja majd a fizikát, kémiát? Drasztikusan csökkent a természettudományos tanárok száma

Hét év alatt összesen 21 százalékkal csökkent a természettudományos tantárgyakat – fizika, kémia, biológia és földrajz – tanító főállású pedagógusok száma a hazai oktatási intézményekben – derült ki a Köznevelési Információs Rendszer adataiból.