Hiába nincs már egyetlen teljesen „üres” szak sem az idei felvételin, a 2026-os jelentkezési adatokból kiderült: több száz állami ösztöndíjas képzés van, amelyet senki sem írt be első helyre. A legtöbb ilyen szakra csak „mentőövként” jelentkeztek a diákok, különösen magas ezek között a pedagógusképzések aránya.
Tavaly összesen 821 olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alap- és osztatlan szak volt, amit senki sem jelölt meg sem az első, sem a második vagy a sokadik helyen sem. Ehhez képest az idei felvételin nem volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alap- és osztatlan képzés, melyet senki sem jelölt meg.
Ehhez képest azoknak a nappali tagozatos állami ösztöndíjas alap- és osztatlan szakoknak a száma, melyet mentőövként egy valaki beírt a második, harmadik vagy sokadik helyre az összesen 170 volt.
Ez tanulmányi területenként a következőképpen alakult:
Azoknak a szakoknak a száma, melyet első helyen senki sem jelölt meg, de sokadik helyen legalább ketten, az már 192, így összesen 362 db olyan alap-és osztatlan nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzés volt, ahova igazán senki sem szeretne bekerülni. Ez szinte teljesen megegyezik a tavalyi felvételi adatokkal, akkor 365 db ilyen képzés volt.
Összesen 140 427-en adták le jelentkezésüket a 2026-os felsőoktatási felvételin, míg egy évvel korábban 129 730-an próbáltak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára.
Képzésterületenként ez azt jelenti, hogy
Ezeknek a tartaléknak megjelölt képzéseknek mintegy 80 százaléka valamilyen alap- vagy osztatlan pedagógusképzés, azon belül is zene- és hitéleti szak vagy pedig nemzetiségi tanító. Azt is érdemes megjegyezni, hogy ezeknek a pedagógusképzéseknek egy részét valamelyik kisebb, vidéki campuson hirdették meg, például az ELTE szombathelyi intézményében.
Viszont például az osztatlan, nappali tagozatos, állami ösztöndíjas biológia-fizika tanárszakot sem az ELTE Természettudományi Karán, sem pedig a Pécsi Tudományegyetemen senki sem jelölte meg. És csak tartaléknak is csak egy-egy diák.
Nem írta be senki sem első helyre többek között a MATE gödöllői campusán az angol nyelvű mezőgazdasági mérnök képzést, a Miskolci Egyetem szintén angol nyelvű anyagmérnöki alapképzését vagy éppenséggel a BME VIK balatonfüredi kampuszán az üzemmérnök-informatikusi képzését. (Ez utóbbira egyébként tavaly egy diák jelentkezett, de ő sem az első helyre írta be.)
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy mivel az idei felvételi tájékoztatóban sem szerepelnek a minimális kapacitásszámok, ami azt mutatná meg, hogy legalább hány fővel indítják el a képzést, ezért könnyen előfordulhat, hogy az adott szak nem indul.
A 2025-ös felvételin több diák is jelezte szerkesztőségünknek, hogy hiába lett volna elég pontjuk, végül sehova sem kerültek be, mert az egyik általuk megjelölt szak – leginkább felsőoktatási szakképzések – sem indult el végül.
Hét év alatt összesen 21 százalékkal csökkent a természettudományos tantárgyakat – fizika, kémia, biológia és földrajz – tanító főállású pedagógusok száma a hazai oktatási intézményekben – derült ki a Köznevelési Információs Rendszer adataiból.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
