A diákok beszámolója szerint egészen durva dolgok történtek a BME VIK gólyatáborában

Ez az a gólyatábor, ami arról vált ismertté, hogy az elsősök nem vihettek be óvszert.

A diákok beszámolói szerint a BME VIK bodajki augusztus 14- 17-i gólyatáborában nagyon durván bántak a gólyákkal. Többek között:

  • tűző napon gyalogoltatták a gólyákat a táborba egy órán keresztül
  • a gurulós bőröndöket is csak kézben cipelhették
  • csak magázódni lehetett
  • első este csak későn kaptak enni
Gólyatábori botrányok

    Arról nem is beszélve, hogy az első este az összes táskát kipakoltatták a gólyákkal, és elvették még a gyógyszereket is.

    Érkezéskor az összes táskát kipakoltatták és minden egyes ruhádat kirázatták: póló, nadrág, alsónadrág, bugyi, melltartó, sőt a zoknit is. (Ha szerencséd volt rázhattad te, vagy ha nem volt, akkor az egyik felsőbbéves). A kaját (szendvicset, kávét) ki kellett dobni, gyógyszert elkobozták (fájdalomcsillapítót is). Este kérni kellett, ha szükséged volt rá. Mindenkinek kötelező a testi motozás, amit a biztonsági szolgálat végzett. Első nap csak késő este kaptunk enni.

    - olvasható az egyik beszámolóban, amelyből kiderült még, hogy a szobák koedukáltak voltak, 13 fiúra jutott 1- 2 lány, ráadásul mindegyikben két felsőbbéves aludt a földön, hogy "testükkel megakadályozzák" a mosdóba való kijutást, erre ugyanis külön szabály vonatkozott.

    "Külön mosdószünetek voltak. Napi max 3 db. 1 perc után üvöltve jöttek, hogy menjenek ki az emberek, jönne a következő csapat. A fürdés sem volt sokkal jobb. Fiúknak 2, lányoknak 5 percük volt. Stopperrel mérték. Ebbe beletartozott a tusolás. a fogmosás, a mosdózás és az öltözködés. Végig egy piros baseballütővel ütötték a falat és a zuhanyfülkéket, üvöltöztek, hogy siessünk, mindenki ránk vár. Nagymosdózni tilos volt, esélyed sem volt rá, mindig verték a fülke ajtaját." - írta a diák, aki szerint a táborban végig magázódni kellett, a felsőbb évesek megakadályozták a spontán csoportosulásokat így inkább egy kiképzőtáborra hasonlított, mint egy gólyatáborra, de arra is akadt példa, hogy a szervezők az alvókról készítettek fényképet, amit az egész tábor előtt kivetítettek.

    Többen a megalázó bánásmód miatt korábban hazamentek.

    A BME VIK gólyatábora volt az, ahova tilos volt gumióvszert bevinni. Radács Kristóf, az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnöke akkor ennek kapcsán azt nyilatkozta:

    „Valóban igaz, hogy a gumióvszer »a nem kívánt terhesség és a szexuális úton terjedő betegségek megelőzésében kulcsszerepet játszik», azonban a mi meglátásunk szerint a szexuális kontaktus elkerülése egy fokkal eredményesebben tölti be ugyanezt a szerepet. A gólyatáborok szervezői ezt a táborban hangsúlyozzák és fokozottan felhívják a gólyák figyelmét, hogy a tábor ideje alatt kerülendő a szexuális kontaktus”

    Radács akkor úgy fogalmazott, hogy a megszokottnál szigorúbbak a szabályaik, úgy gondolja, ezzel „biztosítani tudják azt, hogy minden gólya úgy távozzon a táborból, hogy értékteremtő, jó hangulatú, biztonságos kikapcsolódásban volt része”.

    Érdemes megjegyezni, hogy BME VIK gólyatáborának közösségi oldalán a posztok alatti kommentelést korlátozták. Az esettel kapcsolatban megkerestük a BME-t és a szervezőket is, amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.

    Frissítés 08.23. 11.17.

    Nem a mostani lehetett az első alkalom, amikor elsősöket megalázó helyzetbe hoztak a BME VIK gólyatáborában. Szerkesztőségünkbe ennek kapcsán több olvasói levél is érkezett, amivel ebben a cikkünkben foglalkoztunk.

    A hallgatók beszámolói következtében munkacsoportot állított fel a BME. Első ülésükön bejelentették, hogy jövő évtől új modell szerint, központilag szervezik a gólyatábort. Ezzel kapcsolatban itt olvashattok bővebben.

     

    Hozzászólások

    Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

    Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

    Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

    A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

    Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

    A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

    „Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

    „Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.