Pedagógus és történész is a Zimbardo-féle börtönkísérlethez hasonlította a gólyatáborokat

Rabok és őrök vagy táborozók és táboroztatók: a megszólalók szerint sok a hasonlóság a két történet között.

  • Eduline

Ahogyan arról már az Eduline-on beszámoltunk, a BME bodajki gólyatábora kapcsán számos olvasói levél érkezett hozzánk, amelyekből kiderült, milyen megalázó helyzetekbe hozták a hallgatókat a többnapos tábor alatt.

Gólyatábori botrányok

Az eset kapcsán több ismert ember is véleményt nyilvánított. Többek között Antoni Rita társadalmi nemek szakértő és filozófus is posztolt a Facebook-oldalán, aki feltette azt a kérdést:

„miért kell szivatni bármilyen formában egy csapat megszeppent 18 évest?”

Szerinte az ilyen és ehhez hasonló táborokban előforduló "beavatási szertartások" mindenhol toxikusak, amik „a patriarchális alá-fölérendeltségi viszonyokon alapulnak és a bosszúállás kultúrájából táplálkoznak. El kellene őket már felejteni és a valós közösségi értékeket előtérbe helyezni.”

Simkó Edit is Facebookon osztotta meg véleményét, akinek a gólyatáborról a Zimbardo-féle börtönkísérlet jutott az eszébe, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben a foglyok és őrök helyett táborlakók és táborozók között alakultak ki a hatalmi viszonyok.

Konok Péter történész is ugyanezt a példát említi az eset kapcsán a Facebookon. Arra a felmerülő kérdésre, hogy akik elszenvedték a megaláztatásokat, miért tűrték el az egészet így válaszolt:

„ebben jókora szerepe van magának a társadalomnak, az általános szocializációnak is - és nem, nem csak mifelénk. A szabadság látszata mögött kvázi globálisan egyre rendpártibb, konformistább társadalmak alakulnak ki.”

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.