Pedagógus és történész is a Zimbardo-féle börtönkísérlethez hasonlította a gólyatáborokat

Rabok és őrök vagy táborozók és táboroztatók: a megszólalók szerint sok a hasonlóság a két történet között.

  • Eduline

Ahogyan arról már az Eduline-on beszámoltunk, a BME bodajki gólyatábora kapcsán számos olvasói levél érkezett hozzánk, amelyekből kiderült, milyen megalázó helyzetekbe hozták a hallgatókat a többnapos tábor alatt.

Gólyatábori botrányok

Az eset kapcsán több ismert ember is véleményt nyilvánított. Többek között Antoni Rita társadalmi nemek szakértő és filozófus is posztolt a Facebook-oldalán, aki feltette azt a kérdést:

„miért kell szivatni bármilyen formában egy csapat megszeppent 18 évest?”

Szerinte az ilyen és ehhez hasonló táborokban előforduló "beavatási szertartások" mindenhol toxikusak, amik „a patriarchális alá-fölérendeltségi viszonyokon alapulnak és a bosszúállás kultúrájából táplálkoznak. El kellene őket már felejteni és a valós közösségi értékeket előtérbe helyezni.”

Simkó Edit is Facebookon osztotta meg véleményét, akinek a gólyatáborról a Zimbardo-féle börtönkísérlet jutott az eszébe, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben a foglyok és őrök helyett táborlakók és táborozók között alakultak ki a hatalmi viszonyok.

Konok Péter történész is ugyanezt a példát említi az eset kapcsán a Facebookon. Arra a felmerülő kérdésre, hogy akik elszenvedték a megaláztatásokat, miért tűrték el az egészet így válaszolt:

„ebben jókora szerepe van magának a társadalomnak, az általános szocializációnak is - és nem, nem csak mifelénk. A szabadság látszata mögött kvázi globálisan egyre rendpártibb, konformistább társadalmak alakulnak ki.”

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.