Megszólalt a HÖOK is a BME gólyatábori botránya kapcsán

A HÖOK szerint fontosak a hagyományok az egyetemi közösségek számára, de ezeket időnként felül kell vizsgálni.

Az Eduline-hoz az elmúlt napokban sok olvasói levél érkezett, amelyben a gólyák arról számoltak be, hogy BME VIK gólyatáborában nagyon durván bántak velük. Többek között:
  • tűző napon gyalogoltatták a gólyákat a táborba egy órán keresztül
  • a gurulós bőröndöket is csak kézben cipelhették
  • első este csak későn kaptak enni
  • kipakoltatták a táskáikat
  • elvették a gyógyszereiket
  • stoperral mérték a mosdózási időt
  • csak perceket kaptak arra, hogy megegyék az ebédjüket
  • éjjel nem mehettek ki WC-re
Gólyatábori botrányok

    Cikkünk megjelenése után a BME arról tájékoztatta a szerkesztőségünket, hogy az ügyben munkacsoportot állítottak fel és vizsgálatot indítanak. Az eset kapcsán megkerestük a HÖOK-ot is. Budai Marcell, a szervezet sajtófőnöke úgy fogalmazott, hogy minden egyetemi közösség számára fontosak a hagyományok, amiket időnként felül kell vizsgálni.

    Semmilyen esetben sem lehet fenntartani olyan hagyományokat, amik emberi méltóságot sértenek, vagy kellemetlen helyzetet hoznak valakit egy gólyatáborban, vagy bármilyen más egyetemi programban.

    - emelte ki Budai, majd hozzátette, hogy nyilván egy 1000-1500 fős rendezvény esetében elengedhetetlenek a szabályok, de ezeket érdemes alaposan végig gondolni.

    Budai kitért arra is, hogy minden gólyának meg kell adni azt a szabadságot, hogy eldöntse részt szeretne-e venni egy adott feladatban vagy sem,

    és természetesen az sem fér bele a HÖOK által képviselt értékrendszerbe, ha mondjuk az étkezést vagy a tisztálkodást korlátozzák.

    A sajtófőnök ugyanakkor megjegyezte, hogy a gólyatábori programokat az egyetemi vezetésnek is jóvá kell hagyni. Emellett pedig a HÖOK-nak van egy közel tíz éve elfogadott chartája, amiben részletesen leírják, hogyan kell például a képviselőknek, a közösségszervezőknek milyen normáknak, viselkedési normáknak kell megfelelnie, és mi az, ami egyáltalán nem fér bele.

    Budai úgy fogalmazott, hogy a gólyatábornak az a legfontosabb célja, hogy szeptember második- harmadik hetében ne teljesen idegen 18-19 évesek üljenek be az előadóba, akik azt se tudják, hogy kihez forduljanak egy jó szóért, vagy kivel menjenek egyet kávézni majd szünetben.

    A közösségeket már a gólyatáborban elkezdik szervezni, azzal párhuzamosan, hogy a felsőbb évesek sok infót szeretnének átadni magáról a felsőoktatási rendszerről, az egyetemről vagy éppenséggel a tanárokról, tantárgyakról, amiket jó, ha a gólyák már a beiratkozás előtt tudnak.

     

     

    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.