szerző:
Kurucz Tünde
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A HÖOK szerint fontosak a hagyományok az egyetemi közösségek számára, de ezeket időnként felül kell vizsgálni.

Az Eduline-hoz az elmúlt napokban sok olvasói levél érkezett, amelyben a gólyák arról számoltak be, hogy BME VIK gólyatáborában nagyon durván bántak velük. Többek között:
  • tűző napon gyalogoltatták a gólyákat a táborba egy órán keresztül
  • a gurulós bőröndöket is csak kézben cipelhették
  • első este csak későn kaptak enni
  • kipakoltatták a táskáikat
  • elvették a gyógyszereiket
  • stoperral mérték a mosdózási időt
  • csak perceket kaptak arra, hogy megegyék az ebédjüket
  • éjjel nem mehettek ki WC-re
Gólyatábori botrányok

Cikkünk megjelenése után a BME arról tájékoztatta a szerkesztőségünket, hogy az ügyben munkacsoportot állítottak fel és vizsgálatot indítanak. Az eset kapcsán megkerestük a HÖOK-ot is. Budai Marcell, a szervezet sajtófőnöke úgy fogalmazott, hogy minden egyetemi közösség számára fontosak a hagyományok, amiket időnként felül kell vizsgálni.

Semmilyen esetben sem lehet fenntartani olyan hagyományokat, amik emberi méltóságot sértenek, vagy kellemetlen helyzetet hoznak valakit egy gólyatáborban, vagy bármilyen más egyetemi programban.

- emelte ki Budai, majd hozzátette, hogy nyilván egy 1000-1500 fős rendezvény esetében elengedhetetlenek a szabályok, de ezeket érdemes alaposan végig gondolni.

Budai kitért arra is, hogy minden gólyának meg kell adni azt a szabadságot, hogy eldöntse részt szeretne-e venni egy adott feladatban vagy sem,

és természetesen az sem fér bele a HÖOK által képviselt értékrendszerbe, ha mondjuk az étkezést vagy a tisztálkodást korlátozzák.

A sajtófőnök ugyanakkor megjegyezte, hogy a gólyatábori programokat az egyetemi vezetésnek is jóvá kell hagyni. Emellett pedig a HÖOK-nak van egy közel tíz éve elfogadott chartája, amiben részletesen leírják, hogyan kell például a képviselőknek, a közösségszervezőknek milyen normáknak, viselkedési normáknak kell megfelelnie, és mi az, ami egyáltalán nem fér bele.

Budai úgy fogalmazott, hogy a gólyatábornak az a legfontosabb célja, hogy szeptember második- harmadik hetében ne teljesen idegen 18-19 évesek üljenek be az előadóba, akik azt se tudják, hogy kihez forduljanak egy jó szóért, vagy kivel menjenek egyet kávézni majd szünetben.

A közösségeket már a gólyatáborban elkezdik szervezni, azzal párhuzamosan, hogy a felsőbb évesek sok infót szeretnének átadni magáról a felsőoktatási rendszerről, az egyetemről vagy éppenséggel a tanárokról, tantárgyakról, amiket jó, ha a gólyák már a beiratkozás előtt tudnak.