Felvételi 2025: alig volt olyan felsőoktatási szakképzés, amelyik állami ösztöndíjas formában elindult

Hoppon maradt sok olyan felvételiző, aki csak állami ösztöndíjas, felsőoktatási szakképzést jelölt meg, mert az országban ebben a formában összesen csak 89 képzésen hirdettek ponthatárt.

Az Eduline-hoz az elmúlt napokban több olyan megkeresés is érkezett, melyben csalódott felvételizők arra panaszkodtak, hogy egyik felsőoktatási szakképzés sem indult, amit megjelöltek.

Az egyikük a BGE-n három ilyen szakot is beírt a listájába, de hiába voltak jók a pontjai, ősszel mégsem kezdheti meg a tanulmányait, mert az egyetem egyiket sem indította el.

Az Eduline ezzel kapcsolatban megkereste az egyetemet is, ahonnan azt a választ a kaptuk, hogy a felsőoktatási szakképzések iránti érdeklődés a többi képzésünkhöz viszonyítva igen alacsony volt, ráadásul a korlátozott számú állami ösztöndíjas helyeket is jelentős mértékben elszívta a többi szakuk.

Fentiek miatt az egyetem kénytelen volt azt a döntést hozni, hogy nem indítja el felsőoktatási szakképzéseket.

-  írták.

De nem csak a BGE, hanem számos másik egyetem döntött így. Az idei felvételi adatokból megnéztük, hogy összesen 89 állami ösztöndíjas felsőoktatási szakképzésen hirdettek ponthatárt. Ami viszont még szomorúbb, hogy a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas formában pedig csak 47 indul majd ősztől.

A témában megkerestük az Oktatási Hivatalt is, akik azt írták, hogy a szak indítása vagy esetleges nem indítása intézményi hatáskör. Az intézmény döntését pedig befolyásolhatja több körülmény, pl. a jelentkezők száma, az általuk elért eredmények, intézményi stratégiai döntések bizonyos képzések erősítése irányába, stb.

Önköltséges finanszírozási formában több mint 100 felsőoktatási szakképzés indult el, több mint 20 felsőoktatási intézményben. Jellemzően ugyanazon szakok magyar állami ösztöndíjas finanszírozású párja is elindult. Állami ösztöndíjas finanszírozási formában 18 felsőoktatási intézményben indultak felsőoktatási szakképzések. 1705 hallgatót vettek fel összesen országosan felsőoktatási szakképzésre.

-  tették hozzá.

Azok a diákok, akik emiatt pórul jártak, még mindig bekerülhetnek egyetemre a hamarosan induló pótfelvételin, amivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu