Hoppon maradt sok olyan felvételiző, aki csak állami ösztöndíjas, felsőoktatási szakképzést jelölt meg, mert az országban ebben a formában összesen csak 89 képzésen hirdettek ponthatárt.
Az Eduline-hoz az elmúlt napokban több olyan megkeresés is érkezett, melyben csalódott felvételizők arra panaszkodtak, hogy egyik felsőoktatási szakképzés sem indult, amit megjelöltek.
Az egyikük a BGE-n három ilyen szakot is beírt a listájába, de hiába voltak jók a pontjai, ősszel mégsem kezdheti meg a tanulmányait, mert az egyetem egyiket sem indította el.
Az Eduline ezzel kapcsolatban megkereste az egyetemet is, ahonnan azt a választ a kaptuk, hogy a felsőoktatási szakképzések iránti érdeklődés a többi képzésünkhöz viszonyítva igen alacsony volt, ráadásul a korlátozott számú állami ösztöndíjas helyeket is jelentős mértékben elszívta a többi szakuk.
Fentiek miatt az egyetem kénytelen volt azt a döntést hozni, hogy nem indítja el felsőoktatási szakképzéseket.
- írták.
De nem csak a BGE, hanem számos másik egyetem döntött így. Az idei felvételi adatokból megnéztük, hogy összesen 89 állami ösztöndíjas felsőoktatási szakképzésen hirdettek ponthatárt. Ami viszont még szomorúbb, hogy a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas formában pedig csak 47 indul majd ősztől.
A témában megkerestük az Oktatási Hivatalt is, akik azt írták, hogy a szak indítása vagy esetleges nem indítása intézményi hatáskör. Az intézmény döntését pedig befolyásolhatja több körülmény, pl. a jelentkezők száma, az általuk elért eredmények, intézményi stratégiai döntések bizonyos képzések erősítése irányába, stb.
Önköltséges finanszírozási formában több mint 100 felsőoktatási szakképzés indult el, több mint 20 felsőoktatási intézményben. Jellemzően ugyanazon szakok magyar állami ösztöndíjas finanszírozású párja is elindult. Állami ösztöndíjas finanszírozási formában 18 felsőoktatási intézményben indultak felsőoktatási szakképzések. 1705 hallgatót vettek fel összesen országosan felsőoktatási szakképzésre.
- tették hozzá.
Azok a diákok, akik emiatt pórul jártak, még mindig bekerülhetnek egyetemre a hamarosan induló pótfelvételin, amivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
