Hoppon maradt sok olyan felvételiző, aki csak állami ösztöndíjas, felsőoktatási szakképzést jelölt meg, mert az országban ebben a formában összesen csak 89 képzésen hirdettek ponthatárt.
Az Eduline-hoz az elmúlt napokban több olyan megkeresés is érkezett, melyben csalódott felvételizők arra panaszkodtak, hogy egyik felsőoktatási szakképzés sem indult, amit megjelöltek.
Az egyikük a BGE-n három ilyen szakot is beírt a listájába, de hiába voltak jók a pontjai, ősszel mégsem kezdheti meg a tanulmányait, mert az egyetem egyiket sem indította el.
Az Eduline ezzel kapcsolatban megkereste az egyetemet is, ahonnan azt a választ a kaptuk, hogy a felsőoktatási szakképzések iránti érdeklődés a többi képzésünkhöz viszonyítva igen alacsony volt, ráadásul a korlátozott számú állami ösztöndíjas helyeket is jelentős mértékben elszívta a többi szakuk.
Fentiek miatt az egyetem kénytelen volt azt a döntést hozni, hogy nem indítja el felsőoktatási szakképzéseket.
- írták.
De nem csak a BGE, hanem számos másik egyetem döntött így. Az idei felvételi adatokból megnéztük, hogy összesen 89 állami ösztöndíjas felsőoktatási szakképzésen hirdettek ponthatárt. Ami viszont még szomorúbb, hogy a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas formában pedig csak 47 indul majd ősztől.
A témában megkerestük az Oktatási Hivatalt is, akik azt írták, hogy a szak indítása vagy esetleges nem indítása intézményi hatáskör. Az intézmény döntését pedig befolyásolhatja több körülmény, pl. a jelentkezők száma, az általuk elért eredmények, intézményi stratégiai döntések bizonyos képzések erősítése irányába, stb.
Önköltséges finanszírozási formában több mint 100 felsőoktatási szakképzés indult el, több mint 20 felsőoktatási intézményben. Jellemzően ugyanazon szakok magyar állami ösztöndíjas finanszírozású párja is elindult. Állami ösztöndíjas finanszírozási formában 18 felsőoktatási intézményben indultak felsőoktatási szakképzések. 1705 hallgatót vettek fel összesen országosan felsőoktatási szakképzésre.
- tették hozzá.
Azok a diákok, akik emiatt pórul jártak, még mindig bekerülhetnek egyetemre a hamarosan induló pótfelvételin, amivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
