Ha valakit nem vesznek fel az általa megjelölt szakok egyikére sem, akkor még pótfelvételivel bekerülhet a felsőoktatásba. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Mivel még a ponthatárhúzás előtt állunk – bár az E-felvi rendszerének lassúsága és a felmerülő hibák nem könnyítik meg a várakozást – jó, ha készültök egy B-tervvel. Mutatjuk eddig mit lehet tudni az idei pótfelvételi eljárásról.
Mikor van a pótfelvételi jelentkezése és ponthatárhúzása?
A jelentkezést általában pár nappal azután szokták elindítani, hogy az általános eljárás ponthatárait kihirdették, így valamikor július végén és augusztus elején várható. A ponthatárok pedig várhatóan augusztus legvégén 28-31 között húzzák.
Kik adhatják le a jelentkezésüket a pótfelvételin?
A pótfelvételin csak azok vehetnek részt, akik az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztek, vagy jelentkeztek ugyan, de egyetlen szakra sem kerültek be. Vagyis a pótfelvételi nem jó megoldás azok számára, akik a "sima" felvételin az első vagy a második helyen megjelölt szakra nem jutottak be, a harmadik vagy éppen a negyedik helyen megjelölt képzésre viszont nem szeretnének beiratkozni, és inkább újra nekifutnának a felvételinek. Ebben az esetben legközelebb februárban, a keresztféléves felvételi eljárásban jelentkezhettek.
Hány szakot lehet megjelölni a pótfelvételi eljárás során?
A pótfelvételi során mindössze egy szakot jelölhettek meg.
Akár államilag támogatott képzésekre is lehet jelentkezni?
Fontos tudni, hogy a pótfelvételi során az egyetemek általában jóval kevesebb szakot hirdetnek meg, és többnyire azokat is önköltséges formában. Lehet azonban találni állami ösztöndíjas képzéseket is, és olyan szakokat is, amiket az általános felvételi eljárásban még nem is hirdették meg az intézmények, mert azokat később akkreditálták.
Hol lehet jelentkezni?
Kizárólag az E-felvételi rendszerében lehet jelentkezni pótfelvételire. A jelentkezés menete pedig ugyanolyan, mint az általános eljárásnál.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
