Nulla pont a középiskolai eredményeknél, fel nem töltött középiskolai bizonyítvány és be nem számított érettségi – csak néhány olyan probléma, amivel több diák is szembesült, aki idén jelentkeztek egyetemre. A ponthatárokat pedig a jövő héten, július 23-án húzzák.
A 2025-ös felvételi eljárásban tavalyhoz hasonlóan 500 pontos rendszerben számolják a pontokat, amelynek keretében a diákok
Ez elsőre pofonegyszerűnek is tűnik, azonban mint mindenben, itt is az ördög a részletekben rejlik, hiszen az egyetemek maguk határozhatják meg többek között:
és egyébként az intézményi pontoknál hány pontot adnak a nyelvvizsgára, az emelt szintű érettségire pluszban vagy éppenséggel milyen versenyeket plusz (általában az egyetem által szervezett fizetős) kurzusokat díjaznak.
Az intézményi pontokat ráadásul nem az Oktatási Hivatal dolgozza fel, hanem mindig az adott egyetem. Ebből fakadóan vannak olyan helyek, ahol viszonylag olajozottan dübörög a bürokrácia, máshol meg éppen csak döcög.
| Intézményi pontok számítása 2025 |
Az Eduline sok olyan diákról is tud, akinek még nem jelentek az intézményi pontjai a rendszerben, sőt az Érettségi 2025 Facebook-csoportban többen jelezték, hogy a középiskolai tanulmányi pontjaikra bő egy héttel a ponthatárhúzás előtt még mindig nullát ír ki a rendszer.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ezzel nincsen is probléma, hiszen
az ügyintézési időszakban benyújtott kérelmek és dokumentumok feldolgozása folyamatosan zajlik, egészen a ponthatár-kihirdetés előtti napokig.
Lemaradt a bizonyítvány
Gond akkor van, ha valaki például nem vette észre, hogy hiánypótlást kapott és elfelejtette feltölteni az ügyintézési határidő végéig, azaz július 9-ig feltölteni a középiskolai bizonyítványait. Vagy csak véletlenül lehagyta tizedikest. Sajnos ilyenre volt idén is példa. Ebben az esetben a rendszer kizárólag az érettségi eredményeket duplázza, mert a tanulmányi pontokból nem tud számolni.
Így viszont akár ötven-hatvan pontnál is többet lehet veszíteni, mert a középszintű érettségi eredmények alapból kevesebb pontot érnek egy emelt szintűnél. Például egy 81 százalékos középszintű ötös történelemérettségire a felvételin csak 54 pont jár.
Tavaly volt olyan felvételiző, akinek rendszerhiba miatt törölték 11. osztályos bizonyítványát, és hiába jelezte az Oktatási Hivatalnak többször is e-mailben és telefonon, a problémát július közepe óta nem sikerült megoldani, így a valóshoz képest 54 ponttal alacsonyabb pontszáma volt a felvételin, emiatt pont nem jutott be arra a szakra, ahova legjobban szeretett volna.
Érettségi pontok nullázva
Az Eduline-on beszámoltunk arról, hogy a mostani eljárásban lenullázódott azoknak a felvételizőknek az érettségi pontja, akik földrajzból vizsgáztak középszinten és az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karára jelentkeztek.
A szerkesztőségünkhöz beérkező olvasói levelekből kiderült, hogy az Óbudain a korábban években a felvételi eljárásban figyelembe vették a földrajzot, azonban a 2025-ös követelményekben már nem szerepel. Az egyik diáklány úgy fogalmazott, hogy ezzel kapcsolatban érdeklődött az egyetemen, ahonnan azt a tájékoztatást kapta, hogy a „Felvi oldalán van valami tévedés, de majd a pontszámításnál ez megoldódik"
A probléma azonban nem oldódott meg, mert a Felvi nem számolt a földrajzért járó érettségi pontokkal, emiatt 60 ponttal kevesebb a felvételiző pontja, mint amennyi a földrajz beszámításával lenne.
Az Óbudai Egyetem szerint a középszintű földrajzérettségit figyelembe veszik az érettségi pontoknál, viszont a középiskolai eredmények számításánál nem. (Itt számítják be az öt érettségi tárgy százalékos átlagát függetlenül a szinttől.) Így, aki az OE-n gazdasági alapszakra jelentkezett és a földrajz volt az ötödik érettségi tárgya, annak értelemszerűen nem tudnak négy tárgyból érettségi átlagot számítani. Emiatt mutatnak nullát a tanulmányi pontok.
Az Óbudai Egyetem szerkesztőségünknek küldött válaszából kiderült, hogy a 2026-os eljárásban már az érettségi átlagnál is figyelembe veszik a földrajzérettségit.
Hasonló adminisztratív probléma volt tavaly a biológia-egészségtan tantárggyal a Semmelweis Egyetemen.
Ha szeretnétek ellenőrizni a pontjaitokat, akkor az Eduline kalkulátorával megtehetitek.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
