Bár a diákok szerint a korábbi években elfogadott tárgy volt a földrajz, az E-felvételi mégsem számol nekik pontokat érte. Megkerestük az Óbudai Egyetemet, ami szerint azonban kizárólag a földrajzból emelt szinten érettségizők feltételei változtak meg 2024-hez képest.
Lenullázódott az érettségi pontja azoknak a felvételizőknek, akik földrajzból vizsgáztak és az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karára jelentkeztek - osztotta meg a panaszait egy felvételiző az Érettségi 2025 nevű Facebook-csoportban, de az Eduline szerkesztősége is kapott erről kapcsolatban olvasói leveleket.
A felsőoktatási felvételi eljárásban a felvételizők pontjait 500 pontos rendszerben számolják;
Eddig elfogadták, idén már nem
A diák posztja és a hozzánk befutott olvasói levelek szerint a földrajz tantárgy az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karán a korábbi években elfogadott volt a képzésekre jelentkezők felvételi eljárásában, mint ötödik érettségi tantárgy, a 2025-ös felvételi tájékoztatóban azonban nem szerepelt.
"A változásokat látván a 2025-ös felvételi követelményekben a budapesti Educatio Kiállításon az OE standjánál érdeklődni kezdtünk a változás után, ahol kaptunk egy elérhetőséget. A telefonbeszélgetés megnyugtatóan zárult, miszerint a Felvi oldalán van valami tévedés de majd a pontszámításnál ez megoldódik" - írja a diáklány.
A probléma azonban nem oldódott meg; a Felvi ugyanis nem számolt a földrajzért járó érettségi pontokkal, a felvételizőnek így körülbelül 60 ponttal alacsonyabb a pontszáma, mint amennyi a földrajz beszámításával lenne.
Ismét felhívtuk az egyetemet látván a pontjaink jelentős visszaesését a vártnál. Az lett a kimenetele a beszélgetésnek, hogy a földrajz 2023-ban, 2024-ben elfogadott volt, azonban 2025-ben már nem. De “szerencsére” már 2026-ban elfogadott lesz. Azonban nyilván valóan nem hiában jelentkeztünk 2025-ben, hiszen idén szeretnénk egyetemre menni
- tette hozzá.
Az egyetem is reagált
A történtekkel kapcsolatban szerkesztőségünk megkereste az Óbudai Egyetemet. Arról érdeklődtünk, hogy amennyiben a korábbi felvételi eljárásban elfogadott volt a földrajz, és a tájékoztatásuk szerint 2026-ban is az lesz, idén miért nem fogadják el. Továbbá, hogy tudnak-e bármit is tenni a földrajzból érettségizettek annak érdekében, hogy ne essenek el a pontjaiktól és a felvételi lehetőségétől.
Válaszukat változtatás nélkül közöljük:
,,Az Óbudai Egyetem pontosan ugyanazon feltételekkel hirdette meg képzéseit 2025-ben, mint 2024-ben. A gazdaságtudományok képzési területhez tartozó képzések esetén a tanulmányi pontokat adó középiskolai eredmények tantárgyai és az érettségi átlagot adó érettségi vizsgatárgyak között idén nem szerepel a földrajz tárgy, ahogyan tavaly sem. (A 2026-os felvételi eljárás során már a figyelembe vehető tárgyak között lesz mindkét esetben.).
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy azok a jelentkezők sem esnek el a felvétel lehetőségétől, akiknél az Oktatási Hivatal nem számít az érettségi átlaghoz szükséges vizsgatárgy hiánya miatt tanulmányi pontot, hiszen egyéb pontszámítási módszer is rendelkezésre áll a felvételi pontok kiszámításához. Ilyen például az érettségi pontok kétszerezése, amelyben továbbra is figyelembe vehető a földrajz vizsgatárgy, közép és emelt szinten is.
Az érettségi pontok számításához figyelembe vehető vizsgatárgyak között szerepel a földrajz érettségi vizsgatárgy a gazdaságtudományok képzési területhez tartozó képzések esetén 2025-ben is, ahogyan 2024-ben.
Az intézményi pontok kategóriában az emelt szintű érettségiért adható többletpontok közül adminisztratív hiba miatt kimaradt a földrajz érettségi vizsgatárgy, ami a tavalyi eljárás során nem jelentett gondot. A felvételi rendszer idei fejlesztése során beépített új ellenőrző funkciók azonban felfedték a hiányosságot az idei eljárás olyan szakaszában, amelyben már nem volt lehetőségünk a korrekcióra. Ezért az emelt szintű földrajz érettségiért szándékaink ellenére 2025-ben nincs lehetőségünk intézményi pontot adni.
Összehasonlítva a két évi eljárást, kizárólag a földrajzból emelt szinten érettségizők feltételei változtak meg 2024-hez képest, a teljesen azonos szövegezésű meghirdetés ellenére.
Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy bár a felsőoktatási intézmények – így az Óbudai Egyetem is – saját kommunikációs felületeiken, valamint különböző beiskolázási rendezvényeken (pl. Educatio Kiállítás) is nyújtanak tájékoztatást a felvételi eljárásról és a pontszámítás szabályairól, a hivatalos és naprakész információk a felvi.hu weboldalon, illetve a mindenkor érvényes Felvételi Tájékoztatóban érhetők el. Ezek az adatok tekintendők mérvadónak minden felvételiző számára, ahogyan az Egyetem erre fel is hívja a figyelmet."
Volt már hasonló
Ehhez hasonló történet volt tavaly, amikor adminisztratív hiba történt és az Oktatási Hivatal elfelejtette rögzíteni, hogy a Semmelweis Egyetemre felvételizők esetében a biológia-egészségtan nevű tantárgyat is elfogadják, nem csupán a biológiát.
Szerencsére ez pozitívan végződött. A történtekről itt olvashattok:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
