A felsőoktatási pótfelvételi egy második esély arra, hogy valaki bekerüljön egyetemre, ha ez a rendes felvételi eljárásban nem sikerült, vagy nem is jelentkezett korábban. Ezt jellemzően az általános felvételi eljárás ponthatárhúzása után szervezik meg július végén – augusztus elején. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Kik pótfelvételizhetnek?
Azok, akik nem nyertek felvételt az általános felvételi eljárásban, vagy korábban nem is adtak le érvényes jelentkezést.Milyen szakok érhetők el?
Azok a képzések, amelyekre az adott intézmény az általános felvételi eljárásban nem töltötte be az elérhető keretszámot. Jellemző, hogy ezek önköltséges képzési formák, de előfordul néhán állami ösztöndíjas is a meghirdetett szakok között.
Hány szakra lehet jelentkezni és hol?
Mndössze egyetlen képzésre lehet jelentkezni, aminek a felülete az általános felvételi eljáráshoz hasonlóan az E-felvételi rendszere lesz.
Hogyan számolják a pontokat?
Ugyanúgy, mint az általános felvételi során, tehát 500 pontos rendszerben:
Mikor indul és meddig tart?
A pótfelvételi általában néhány nappal a ponthatárok kihirdetése után, július végén kezdődik és jellemzően mindössze néhány napig, augusztus elejéig jelentkezni. A pontos dátumokat a felvi.hu fogja nyilvánosságra hozni.
Mikor hirdetik ki a ponthatárokat?
Általában augusztus végén.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
