5+1 kérdés és válasz a pótfelvételiről

A felsőoktatási pótfelvételi egy második esély arra, hogy valaki bekerüljön egyetemre, ha ez a rendes felvételi eljárásban nem sikerült, vagy nem is jelentkezett korábban. Ezt jellemzően az általános felvételi eljárás ponthatárhúzása után szervezik meg július végén – augusztus elején. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

  • Székács Linda

Kik pótfelvételizhetnek?

Azok, akik nem nyertek felvételt az általános felvételi eljárásban, vagy korábban nem is adtak le érvényes jelentkezést.

Milyen szakok érhetők el?

Azok a képzések, amelyekre az adott intézmény az általános felvételi eljárásban nem töltötte be az elérhető keretszámot. Jellemző, hogy ezek önköltséges képzési formák, de előfordul néhán állami ösztöndíjas is a meghirdetett szakok között.

Hány szakra lehet jelentkezni és hol?

Mndössze egyetlen képzésre lehet jelentkezni, aminek a felülete az általános felvételi eljáráshoz hasonlóan az E-felvételi rendszere lesz.

Hogyan számolják a pontokat?

Ugyanúgy, mint az általános felvételi során, tehát 500 pontos rendszerben:

  • a tanulmányi eredmények 200 pontot,
  • az érettségi eredmények 200 pontot,
  • az intézményi pontok (korábban többletpontok) 100 pontot érnek.

Mikor indul és meddig tart?

A pótfelvételi általában néhány nappal a ponthatárok kihirdetése után, július végén kezdődik és jellemzően mindössze néhány napig, augusztus elejéig jelentkezni. A pontos dátumokat a felvi.hu fogja nyilvánosságra hozni.

Mikor hirdetik ki a ponthatárokat?

Általában augusztus végén.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.