A felsőoktatási pótfelvételi egy második esély arra, hogy valaki bekerüljön egyetemre, ha ez a rendes felvételi eljárásban nem sikerült, vagy nem is jelentkezett korábban. Ezt jellemzően az általános felvételi eljárás ponthatárhúzása után szervezik meg július végén – augusztus elején. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Kik pótfelvételizhetnek?
Azok, akik nem nyertek felvételt az általános felvételi eljárásban, vagy korábban nem is adtak le érvényes jelentkezést.Milyen szakok érhetők el?
Azok a képzések, amelyekre az adott intézmény az általános felvételi eljárásban nem töltötte be az elérhető keretszámot. Jellemző, hogy ezek önköltséges képzési formák, de előfordul néhán állami ösztöndíjas is a meghirdetett szakok között.
Hány szakra lehet jelentkezni és hol?
Mndössze egyetlen képzésre lehet jelentkezni, aminek a felülete az általános felvételi eljáráshoz hasonlóan az E-felvételi rendszere lesz.
Hogyan számolják a pontokat?
Ugyanúgy, mint az általános felvételi során, tehát 500 pontos rendszerben:
Mikor indul és meddig tart?
A pótfelvételi általában néhány nappal a ponthatárok kihirdetése után, július végén kezdődik és jellemzően mindössze néhány napig, augusztus elejéig jelentkezni. A pontos dátumokat a felvi.hu fogja nyilvánosságra hozni.
Mikor hirdetik ki a ponthatárokat?
Általában augusztus végén.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
