Mezőgazdasági mérnök, tanító cigány-roma szakirányon – csak néhány olyan nappali tagozatos állami ösztöndíjas alapszak a 821-ből, amit senki sem jelölt meg a 2025-ös egyetemi felvételin. Összesen pedig 365 olyan alap-és osztatlan képzés van, amit első helyre senki sem írt be, de többedik helyre igen, ennek mintegy 83 százaléka valamilyen pedagógusképzés.
A 2025-ös felvételi eljárás során 129 730-an jelentkeztek valamilyen felsőoktatási képzésre. Az adatokból látszik, hogy a legnagyobb harc idén is a gazdasági, műszaki és informatikai képzések állami ösztöndíjas helyeiért lesz. Az sem újdonság, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a legnépszerűbb alapszak idén is a gazdálkodási és menedzsment lett, amit első helyen 4484-en jelöltek meg, az összes jelentkezők száma pedig majdnem elérte 19 ezret.
| Intézményi pontok számítása 2025 |
Az osztatlan képzések közül a legtöbben jogásznak (elsőhelyes jelentkezők száma: 2655, összes jelentkező száma: 6853) vagy általános orvosnak (elsőhelyes jelentkezők száma: 2625, összes jelentkező száma: 7704) tanulnának.
Dupla nulla
Ehhez képest érdemes azt is megjegyezni, hogy van összesen 821 olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alap-és osztatlan szak, amit senki sem jelölt meg sem az első, sem a második vagy éppenséggel mentőövként a sokadik helyen sem. Ezeknek a képzéseknek az aránya tudományterületenként a következőképpen alakult:
Az adatokból látszik, hogy a legtöbb ilyen szak valamilyen pedagógusképzés, amelyek közül csak három valamilyen nemzetiségi (például cigány-roma szakirányos) tanító alapszak, a többi pedig osztatlan tanárszak. Ezeknek a képzéseknek a legnagyobb része valamelyik vidéki egyetem kisebb kihelyezett tagozatán indulna, de például az ELTE szombathelyi kampuszán számos természettudományos szakpárra nem jelentkezett senki. (A kémia-fizika szakos jelentkezőkkel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.)
Az agrárképzések közül az SZTE hódmezővásárhelyi kampuszán mezőgazdasági mérnököt, az ELTE szlavisztika alapképzésen több szakirányt sem írt be senki sehova. A Károlin a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas református teológiára vagy a Pázmányon a katolikus közösségi szervezői képzésére sem szeretne senki sem menni.
Tartaléknak jó lesz
Ezen kívül az idei felvételi eljárásban összesen 365 olyan nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alapképzés van, amit első helyre senki sem írt be, de másodikként vagy sokadikként egyfajta mentőövként már szerepelnek a listákban. A képzési területenként ez a következőképpen alakul:
Az adatokból látszik, hogy a 83 százaléka ezeknek a szakoknak valamilyen pedagógusképzés, amelynek nagy része osztatlan tanári szak.
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
Az EKKE-n a szőlész-borász mérnököt hárman, a MATE gyöngyösi kampuszán az angol nyelvű turizmus-vendéglátás szakot heten, a BME VIK balatonfüredi kampuszán az üzemmérnök-informatikusi képzését egy diák, míg a Nyíregyházi Egyetem angol nyelvű gépészmérnöki alapképzését nappali tagozaton állami ösztöndíjasként csak hárman írták be a második vagy éppenséggel a sokadik helyre.
Az is érdekes, hogy a tartalékos természettudományos szakok közül három kémia, amiből egyet magyar, egyet pedig angol nyelven a Nyíregyházi Egyetem hirdetett meg, a harmadikat pedig az EKKE Egerben.
Hogy ezek a szakok végül elindulnak-e, azt egyelőre nem tudni, hiszen tavalyhoz hasonlóan az idei felvételi tájékoztatóban sem szerepelnek a minimális kapacitásszámok, ami azt mutatná meg, hogy legalább hány fővel indítják el a képzést. Ez a kisebb speciális, főleg művészeti szakoknál érdekes, ahol jellemzően már egy-két fővel is elindul az oktatás.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
