Mezőgazdasági mérnök, tanító cigány-roma szakirányon – csak néhány olyan nappali tagozatos állami ösztöndíjas alapszak a 821-ből, amit senki sem jelölt meg a 2025-ös egyetemi felvételin. Összesen pedig 365 olyan alap-és osztatlan képzés van, amit első helyre senki sem írt be, de többedik helyre igen, ennek mintegy 83 százaléka valamilyen pedagógusképzés.
A 2025-ös felvételi eljárás során 129 730-an jelentkeztek valamilyen felsőoktatási képzésre. Az adatokból látszik, hogy a legnagyobb harc idén is a gazdasági, műszaki és informatikai képzések állami ösztöndíjas helyeiért lesz. Az sem újdonság, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a legnépszerűbb alapszak idén is a gazdálkodási és menedzsment lett, amit első helyen 4484-en jelöltek meg, az összes jelentkezők száma pedig majdnem elérte 19 ezret.
| Intézményi pontok számítása 2025 |
Az osztatlan képzések közül a legtöbben jogásznak (elsőhelyes jelentkezők száma: 2655, összes jelentkező száma: 6853) vagy általános orvosnak (elsőhelyes jelentkezők száma: 2625, összes jelentkező száma: 7704) tanulnának.
Dupla nulla
Ehhez képest érdemes azt is megjegyezni, hogy van összesen 821 olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alap-és osztatlan szak, amit senki sem jelölt meg sem az első, sem a második vagy éppenséggel mentőövként a sokadik helyen sem. Ezeknek a képzéseknek az aránya tudományterületenként a következőképpen alakult:
Az adatokból látszik, hogy a legtöbb ilyen szak valamilyen pedagógusképzés, amelyek közül csak három valamilyen nemzetiségi (például cigány-roma szakirányos) tanító alapszak, a többi pedig osztatlan tanárszak. Ezeknek a képzéseknek a legnagyobb része valamelyik vidéki egyetem kisebb kihelyezett tagozatán indulna, de például az ELTE szombathelyi kampuszán számos természettudományos szakpárra nem jelentkezett senki. (A kémia-fizika szakos jelentkezőkkel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.)
Az agrárképzések közül az SZTE hódmezővásárhelyi kampuszán mezőgazdasági mérnököt, az ELTE szlavisztika alapképzésen több szakirányt sem írt be senki sehova. A Károlin a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas református teológiára vagy a Pázmányon a katolikus közösségi szervezői képzésére sem szeretne senki sem menni.
Tartaléknak jó lesz
Ezen kívül az idei felvételi eljárásban összesen 365 olyan nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alapképzés van, amit első helyre senki sem írt be, de másodikként vagy sokadikként egyfajta mentőövként már szerepelnek a listákban. A képzési területenként ez a következőképpen alakul:
Az adatokból látszik, hogy a 83 százaléka ezeknek a szakoknak valamilyen pedagógusképzés, amelynek nagy része osztatlan tanári szak.
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
Az EKKE-n a szőlész-borász mérnököt hárman, a MATE gyöngyösi kampuszán az angol nyelvű turizmus-vendéglátás szakot heten, a BME VIK balatonfüredi kampuszán az üzemmérnök-informatikusi képzését egy diák, míg a Nyíregyházi Egyetem angol nyelvű gépészmérnöki alapképzését nappali tagozaton állami ösztöndíjasként csak hárman írták be a második vagy éppenséggel a sokadik helyre.
Az is érdekes, hogy a tartalékos természettudományos szakok közül három kémia, amiből egyet magyar, egyet pedig angol nyelven a Nyíregyházi Egyetem hirdetett meg, a harmadikat pedig az EKKE Egerben.
Hogy ezek a szakok végül elindulnak-e, azt egyelőre nem tudni, hiszen tavalyhoz hasonlóan az idei felvételi tájékoztatóban sem szerepelnek a minimális kapacitásszámok, ami azt mutatná meg, hogy legalább hány fővel indítják el a képzést. Ez a kisebb speciális, főleg művészeti szakoknál érdekes, ahol jellemzően már egy-két fővel is elindul az oktatás.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
