Csodákat és a tanárhiány megoldását viszont idén sem a felvételizőktől várjuk.
Megduplázódott a fizikatanárnak jelentkezők száma a 2025-ös egyetemi felvételiben - többek között ez is kiderül a 2025-ös általános felvételi eljárás adataiból.
Az Oktatási Hivatal március 6-án hozta nyilvánosságra 2025-ös felsőoktatási felvételi eljárás jelentkezési statisztikáit. A számok alapján idén közel 130 ezren (129 730-an) jelentkeztek valamelyik magyar egyetem szeptemberben induló alap-, osztatlan- vagy mesterképzésére.
A tanárhiány miatt rendkívül fontos osztatlan tanárképzésekre az adatok alapján 2226 fő jelentkezett a felvételi listája első helyén. Ők azok, akik biztosan valamilyen tanári szakon szeretnének szeptembertől továbbtanulni.
Ezzel kapcsolatban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke korábban a Népszavának azt mondta, hogy ez nem túl biztató adat, mivel ezzel a létszámmal még a következő években nyugdíjba vonuló pedagógusokat sem lehet majd pótolni, nem beszélve arról, hogy a jelentkezők közül nem is mindenkit fognak felvenni, többen pedig még a diploma előtt lemorzsolódnak majd.
Nőtt a fizikatanárnak jelentkezők száma, a kémia továbbra is stagnál
Öröm az ürümben, hogy tavalyhoz képest közel duplájára nőtt azoknak a száma, akik a fizikatanári szakot első helyen jelölték meg.
Mielőtt azonban elragadtatnánk magunkat, ez közel sem azt jelenti, hogy százával diplomáznak majd néhány év múlva a fizika szakos pedagógusok, 2024-ben ugyanis mindössze 28-an jelentkeztek a felvételi során első helyen valamilyen másik tárggyal párosítva fizika szakos tanárnak, míg 2025-ben ez a szám nőtt 49 főre.
Pozitívabb azonban a kép, ha az összes jelentkező számát nézzük, tehát azokét is, akik a felvételi listájuk második, harmadik, vagy sokadik helyén jelölték meg a fizikát valamilyen más szakpárral. Ebben az esetben 228 fő vette fontolóra, hogy tanárnak áll, amennyiben valamilyen más, a listájukban előbbre sorolt szakra nem veszik fel őket.
A legnépszerűbb szakpár ebben az esetben a matematika-fizika. Erre az osztatlan tanárképzésre 44-en jelentkeztek első helyen, az összes fizika-matek szakos jelentkező száma pedig 172. A legtöbben (20 fő) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának képzését jelölte meg.
Kevésbé nőtt ugyanakkor a népszerűsége a kémia osztatlan tanári szaknak. 2024-ben erre valamilyen másik szakkal párosítva mindössze 22-en jelentkeztek, 2025-ben pedig 28-an, ami a legjobb esetben is csak stagnálást mutat, hiszen 2022-ben 30 fő jelentkezett első helyen kémiatanárnak.
Itt is árnyalja ugyanakkor a képet az összes jelentkezők száma; amik alapján összesen 274 felvételiző jelölte meg a kémia osztatlan tanári szakot a felvételi listája valahanyadik helyén.
A kémiát az elsőhelyes jelentkezők közül 13-an, az összes jelentkező közül 177-en biológiával párosítanák, míg a második legnépszerűbb szakpár 8 elsőhelyes jelentkezővel és 47 összes jelentkezővel a kémia-matematika.
Kémia-fizika szakos tanárnak első helyen tavalyhoz hasonlóan idén sem jelentkezett senki. A felvételi listájuk valahanyadik helyén pedig 6 fő jelölte meg ezt a szakot és szakpárt lehetőségként.
Ezzel kapcsolatban ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy mivel a hat jelentkező négy egyetem, a
között oszlik el, akkor sem biztos, hogy elindítják számukra a szakot, ha a 6 összes jelentkező közül 1-2 fő végül erre a képzésre kerülne be.
Többet kereshetnek, mint más tanárok
A fizikatanárnak jelentkezők számának növekedése hátterében feltehetően az állhat, hogy a kormány a tanári béremelésekkel kapcsolatos kormányrendeletekben arról határozott, hogy a természettudományos szakokat tanító tanárok 2024-ben az alapbérükön felül 2+4 százalékkal magasabb illetményt kapnak, 2025-től pedig ennek az illetménynek a mértéke 2+7 százalékra nőtt.
Míg tehát a nem hiánytárgyakat tanító tanárok számára a 2025-ös tanárbérek a következő bruttó bérsávok szerint alakulnak:
a természettudományos tárgyakat tanítók ezen felül kapnak 2+7 százalék illetményt. Arról nem is beszélve, hogy számukra is további illetmények járhatnak majd a későbbiekben akkor, ha például osztályt kapnak (osztályfőnöki pótlék), illetve ha hátrányos helyzetű településeken állnak munkába, akkor az esélyteremtési illetmény értelmében a fizetésük mértékének 20 százalékkal magasabbnak kell lennie, mint a nem hátrányos helyzetű településeken dolgozó pedagógusokénak.
A béremelés ugyanakkor önmagában nem jelent megoldást a körülbelül 16 ezer fősre becsült tanárhiányra, és a fizikatanárok (és összességében a természettudományos szakos tanárok) hiányát sem az fogja megoldani, hogy idén valamivel többen adták le a jelentkezésüket erre a szakra.
"Csak béremeléssel nem lehet vonzóbbá tenni a tanári pályát. A fiatalok is tudják, hogy ez már nem egy kreatív értelmiségi pálya, a központi utasításoknak meg kell felelni, meghatározzák, milyen tankönyvekből, milyen tantervekkel szabad tanítani. Az elmúlt évek megmozdulásai számos problémára rámutattak" - mondta ezzel kapcsolatban a Népszavának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
