Ráadásul ő sem első helyen, és más szakokon sincs tömeges jelentkezés.
Néhány nappal ezelőtt arról számoltunk be nektek, hogy az ország legnagyobb tanárképzőjének nevezett Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1336 osztatlan tanárképzésre felvételiző diák közül mindössze egyetlen egy jelentkezett fizika-kémia szakpárra, de ő sem az első helyen.
Ahogy írtuk, más szakokon sem túl fényes a helyzet, kiváltképp a természettudományos tárgyak esetében. Míg ugyanis angol-történelem szakos tanárnak 119-en jelentkeztek, beleértve azokat is, akik nem a felvételi listájuk első helyén jelölték meg a képzést, addig a kémia-matematika szakpárra jelentkező 11 diák közül senki sem jelölte ezt a szakpárt az első helyen. Sőt, olyan felvételiző, akinek a listája első helyén a kémia szerepel valamilyen más tárggyal párosítva, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen mindössze kettő van. Mindketten kémia-magyar szakos pedagógusnak készülnének, feltéve persze, ha egyáltalán ezzel a két fővel elindul a szak.
Az ELTE osztatlan tanárképzéseire jelentkező potenciális hallgatók száma viszont csak kicsivel több, mint az egyharmadát teszik annak a 3357 főnek, akik a listájuk valamelyik helyén tanárképzést jelöltek. Ahhoz tehát, hogy teljes körképet tudjunk adni a tanárképzésekre jelentkezők idei számáról, körbe néztünk a többi olyan magyarországi egyetemen is.
Angoltanárok mindenhol
Nem csak az ELTE-re igaz az, hogy a tanárképzésekre jelentkezők közül a legtöbben az angolt párosítanák valamilyen más tantárggyal. Bár a Károli Gáspár Református Egyetemre felvételiző 168 diák közül mindössze harminc fő jelölt első helyen valamilyen tanárképzést, közülük tizenhatan – vagyis az elsőhelyes jelentkezők több mint fele – jelölte meg az angolt az egyik szakpárjának, de az egri Eszterházy Károly Egyetem 38 első helyes jelentkezője közül is tizenöten választották az angolt.
„Népszerűnek” számítanak, vagy legalábbis nincs olyan nagy gond a magyar-történelem szakos jövendőbeli pedagógusok között sem. Feltéve persze, ha más szakokkal hasonlítjuk össze őket, nem pedig a tizenhatezer főt is meghaladó magyarországi tanárhiánnyal, amit néhány hónappal ezelőtt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete jelentett.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem osztatlan tanárképzéseire felvételizők közül negyvennyolcan – beleértve a nem első helyes jelentkezőket is – adták le a jelentkezésüket magyar nyelv és irodalom – történelem szakpárra, de szintén ennyien jelentkeztek a pécsi egyetem képzésére is, az ELTE-re pedig nyolcvannégyen. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy ezeknek a jelentkezőknek mindössze töredéke jelölte ezt a szakot az első helyen. A Pázmányon például csak nyolcan, a PTE-n tizennégyen, az ELTE-n pedig huszonnyolcan, ezek azonban még így is messze a legpozitívabb adatok a rengeteg nullát tartalmazó táblázatokban.
Sokkoló számok a természettudományos tárgyaknál
Mint ahogy már azt megírtuk, a legnagyobb gond a természettudományos tárgyak, kiváltképp a fizikát vagy kémiát tartalmazó szakpárok esetében van. Hiszen, bár abban a reményben néztük meg a többi egyetem adatait is, hogy találunk legalább még néhány olyan felvételizőt, aki a fizikát kémiával párosítaná, arra kellett rájönnünk, hogy az adatok alapján ilyen diák az egész országban csak egy van, és belőle sem valószínű, hogy végül fizika-kémia szakos pedagógus lesz, mivel egyrészt nem az első helyen jelölte azt, másrészt pedig egy fő miatt nagy valószínűséggel akkor sem indítanák el a képzést, ha végül mégis arra jutna be.
Számos tanárképző egyetemen viszont meg sem hirdettek olyan osztatlan tanári képzéseket, ahol az egyik szakpár lehet a fizika vagy kémia. Ahol viszont több ilyen lehetőség is van – például a Pécsi Tudományegyetem – egyetlen egy jelentkező sem érkezett.
A táblázatban hosszú sorokon keresztül nullák fogadtak minket, mindössze egy olyan jelentkezőt találtunk, aki az angol mellett fizikát tanítana, de ő sem az első helyen jelölte meg a képzést, és a Debreceni Egyetemen is csak egy diákot találtunk, aki – szintén az angollal párosítva, de nem az első helyen – készülne fizikatanárnak, kettő pedig mat matematika-fizika szakos pedagógusnak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
