3357 fő - ennyien jelentkeztek idén valamilyen osztatlan tanári képzésre. Nem meglepő tehát, hogy ezzel a tanárképzések idén sem kerültek be a felvételi 10 legnépszerűbb szakjának listájába - még úgy sem, hogy idén egyébként kiemelkedően sokan, mintegy 126 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba. Vannak szakok, amiknél egy kicsit jobb a helyzet, míg a természettudományos tárgyak esetében aggasztóak az előrejelzések.
Bár azt fontos megjegyezni, hogy a tavalyi 3215 főhöz képest tapasztalható némi növekedés az osztatlan tanári szakokra jelentkezők számában, ennek csak a töredékét teszik ki azok a diákok, akik ténylegesen arra vágynak, hogy tanárok legyenek - tehát a felvételi első helyén jelöltek meg valamilyen osztatlan tanárszakot - ez a szám ugyanis mindössze 1595 fő.
Mik a legnépszerűbb párosítások?
A legtöbben idén is az ország legnagyobb tanárképzőjének is nevezett Eötvös Loránd Tudományegyetem valamelyik képzésére jelentkeztek. A felvi.hu által kiadott számok alapján összesen 1336-an, beleértve azokat is, akik nem az első helyen jelölték meg az általuk kiválasztott tanárképzést vagy tanárképzéseket.
A statisztikák alapján a legtöbben egyébként angoltanárok szeretnének lenni valamilyen más szakkal párosítva azt; ilyen képzést az eltén 607-en jelöltek meg a felvételi sorrendjük valahanyadik helyén. A legnépszerűbbnek a 10 féléves angol-történelem osztatlan képzés tűnik, erre összesen 119-en jelentkeztek - első helyen viszont mindössze harmincan. 104 fő választotta - húsz elsőhelyes jelentkező - az angol magyar nyelv és irodalommal való párosítását, míg 57-en angol-matematika, 49 végzős diák pedig angol-biológia szakos tanárnak készülne.
Bizonyos szakokra döbbenetesen kevesen jelentkeznek
84 jelentkező közül mindössze 28-an jelölték meg a listájuk első helyén, hogy magyar-történelem szakos tanárok szeretnének lenni, ez azonban még így is "népszerű" párosításnak tűnik a rengeteg nulla jelentkezős szakpár mellett. A helyzet a természettudományos tantárgyak és szakpárok esetében a legrosszabb. 35 jelentkező közül mindössze hárman jelölték meg első helyen, hogy biológia-kémia szakos tanárok lennének, 14 felvételizőből pedig csak ketten lennének mindenféleképpen - ha más szakra nem veszik fel őket - biológia-matematika szakos pedagógusok, míg fizikával az első helyes jelentkezők közül senki sem párosítaná ezt a természettudományos tárgyat.
Pedig az álláshirdetésekt böngészve már most is azt látjuk, hogy az iskolák kapkodnának a fizika vagy kémia szakos pedagógusokért, feltéve persze, ha lenne belőlük. Az adatok alapján viszont úgy néz ki, nem csak most nincsenek fizikatanárok, de az elkövetkezendő években sem lesznek; az összesítésben ugyanis itt találtuk a legtöbb nullát, vagyis potenciális hallgatók hiányában nem induló szakpárt.
Bár az nem meglepő, hogy egy reál tantárgyat nem sokan akarnának nyelvekkel párosítani, de 126 ezer felvételiző közül egy sem jelentkezett fizika-földrajz szakos tanárnak és a fizika-kémia szakpárra is mindössze egy fő adta le a jelentkezését, bár valószínűleg azt mondanunk sem kell, hogy ő sem az első helyen.
Szintén rengeteg a nulla a kémiás szakpárok mellett is. Ezt a tárgyat mindössze 11-en párosítanának matematikával - első helyen senki - hárman pedig magyarral, utána viszont végig nullák következnek egy-két olyan bátor jelentkező kivételével, akik spanyollal vagy történelemmel párosítanák azt.
Akik viszont az Eötvös Loránd Tudományegyetemen első helyen jelölték meg a kémia osztatlan tanári képzést - így tehát esélyes is, hogy kémiatanárok lesznek - mindössze ketten vannak. Kérdéses viszont, hogy két jelentkezővel egyáltalán elindítják-e majd a képzést.
Júliusban kiderül, az viszont már most nyilvánvaló, hogy a több tízezres magyarországi tanárhiányra idén sem a felvételizők jelenthetnek megoldást.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
