18 600 - ennyien jelentkeztek az ide egyetemi felvételiben valamilyen pedagógusképzésre.

Bár ez növekedésnek számít, ha csak a tavalyi számok mellét tesszük az idei arányokat: 2022-ben ez a szám csak 11 977 fő volt, 2020-ban - a koronavírus-járvány első évében - pedig néhány százzal még ennél is kevesebben választották ezt a képzési irányt. Az idei számok mégsem számítanak kiugróan magas jelentkezési számnak. Ha a járvány előtti időszakot is megnézzük, látszik, hogy 2019-ben több mint 17 300-an jelöltek meg valamilyen pedagógusképzést, de volt olyan felvételi időszak is, amikor a húszezret is meghaladta azoknak a száma, akik erre a képzési területre jelentkeztek.

Idén egyébként a korábbi évekhez képest jóval többen, 126 ezren felvételiznek valamelyik magyar egyetemre. Ez a pedagógusképzésekre vonatkozóan azt jelenti, hogy eddig 100-110 ezer jelentkező közül 18-20 ezren készültek valamilyen pedagógusképzésre, idén viszont 126 ezer jelentkező közül csak 18 673-an szeretnének tanárok lenni. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt évek statisztikái alapján jellemzően csak a felvételizők alig több, mint fele kezdheti el az egyetemet.

Növekedés helyett tehát inkább csak visszatért a korábbi szintre a tanári képzések népszerűsége. Ráadásul nem is mindenkiből lesz tanár vagy óvodapedagógus, aki pedagógusképzésre jelentkezik, hiszen a tudományterületen tanulnak a konduktorok, valamint a csecsemő- és kisgyermeknevelők is.

Nagy szükség lenne tanárokra

Nem véletlen, hogy több egyetem extra ösztöndíjakkal növelné a tanárszakosok számát. 2022-ben pedig mindössze 6453-an kezdhették el a képzést az általános felvételi után.

A kevés jelentkező miatt 2022-ben sok tanári szakpár el sem tudott indulni, de az sem ritka, hogy – jellemzően a természettudományos szakpárokra – senki nem is jelentkezik. Pedig az álláshirdetéseket böngészve úgy tűnik, az iskolák között éles a verseny a pedagógusokért; a szakszervezetek szerint körülbelül tizenhatezer pedagógus hiányzik a rendszerből.