Idén az óvodapedagógus és a gyógypedagógus képzések is bekerültek a 15 legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés közé, ez mégsem feltétlen jelenti azt, hogy népszerűbbek lettek a tanári képzések.
18 600 - ennyien jelentkeztek az ide egyetemi felvételiben valamilyen pedagógusképzésre.
Bár ez növekedésnek számít, ha csak a tavalyi számok mellét tesszük az idei arányokat: 2022-ben ez a szám csak 11 977 fő volt, 2020-ban - a koronavírus-járvány első évében - pedig néhány százzal még ennél is kevesebben választották ezt a képzési irányt. Az idei számok mégsem számítanak kiugróan magas jelentkezési számnak. Ha a járvány előtti időszakot is megnézzük, látszik, hogy 2019-ben több mint 17 300-an jelöltek meg valamilyen pedagógusképzést, de volt olyan felvételi időszak is, amikor a húszezret is meghaladta azoknak a száma, akik erre a képzési területre jelentkeztek.
Idén egyébként a korábbi évekhez képest jóval többen, 126 ezren felvételiznek valamelyik magyar egyetemre. Ez a pedagógusképzésekre vonatkozóan azt jelenti, hogy eddig 100-110 ezer jelentkező közül 18-20 ezren készültek valamilyen pedagógusképzésre, idén viszont 126 ezer jelentkező közül csak 18 673-an szeretnének tanárok lenni. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt évek statisztikái alapján jellemzően csak a felvételizők alig több, mint fele kezdheti el az egyetemet.
Növekedés helyett tehát inkább csak visszatért a korábbi szintre a tanári képzések népszerűsége. Ráadásul nem is mindenkiből lesz tanár vagy óvodapedagógus, aki pedagógusképzésre jelentkezik, hiszen a tudományterületen tanulnak a konduktorok, valamint a csecsemő- és kisgyermeknevelők is.
Nagy szükség lenne tanárokra
Nem véletlen, hogy több egyetem extra ösztöndíjakkal növelné a tanárszakosok számát. 2022-ben pedig mindössze 6453-an kezdhették el a képzést az általános felvételi után.
A kevés jelentkező miatt 2022-ben sok tanári szakpár el sem tudott indulni, de az sem ritka, hogy – jellemzően a természettudományos szakpárokra – senki nem is jelentkezik. Pedig az álláshirdetéseket böngészve úgy tűnik, az iskolák között éles a verseny a pedagógusokért; a szakszervezetek szerint körülbelül tizenhatezer pedagógus hiányzik a rendszerből.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
Lannert Juditot jelöli a leendő gyermek- és oktatásügyi miniszternek Magyar Péter. Összegyűjtöttük mit kell tudni róla.
A választás után személyi változások indultak a kormányban: három helyettes államtitkár is távozik – derült ki a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyből.
Elfogadta Magyar Péter felkérését Vitézy Dávid, ő lesz a Tisza-kormány közlekedési és beruházási minisztere. A válságban lévő vasút rendbetételét és egy új KRESZ bevezetését is kilátásba helyezte.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Hiába a politikai fordulat és az egyetemi autonómia helyreállításának ígérete, a Közép-európai Egyetem (CEU) nem tervezi campusának visszaköltöztetését Budapestre.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
Jogsértést állapított meg a hatóság a Építési és Közlekedési Minisztérium eljárásában, de ez nem befolyásolja a végeredményt: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát továbbra is a kormányközeli konzorcium építheti meg közel 110 milliárd forintért.
