F. Várkonyi Egon kémiatanár, vegyész és doktorandusz egy leendő kémiatanár zárótanításán figyelt fel olyan problémákra, amelyek szerinte a rendszer strukturális problémáinak következményei. Ezt követően levelet írt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak és Orbán Viktor miniszterelnöknek a magyar kémiaoktatásról, melyet szerkesztőségünkhöz is eljuttatott. Ebből közlünk részleteket.
"Általánosságban más tantárgyak esetén (szakmai meglátásokkal merőben szembe menve) az idők előrehaladtával egyre nagyobb lett a tananyag. Kémia esetén legalábbis a tankönyvek biztosan egyre vastagabbá váltak, attól függetlenül, hogy a NAT szerinti tananyagmennyiség mit mutat. A tanórák száma ezzel párhuzamosan ráadásul még csökkent is, így a nagy mennyiségű információ még inkább nagy terhelést jelent a magyar diákok számára, hiszen a – tanárok, s diákok elé állított – követelmény azonban nem kevesebb. A jelenleg kialakult helyzet − a tanítás gyakorlati megvalósulásával kapcsolatosan − hibás mentalitásra kényszeríti a magyar kémiatanárokat. A tanagyag leadhatatlan mennyiséget képvisel egy ”átlagos” óraszámmal rendelkező általános/középiskolai tanár számára.
Ki tanítja majd a fizikát, kémiát? Drasztikusan csökkent a természettudományos tanárok száma
Mindkét esetben eredménytelenségre van ítélve a kémiatanár munkája. Egyik felállás sem támogatja a magyar diákok fejlődését, inkább az érződik az évek előrehaladtával, hogy a kémia tantárgy sírját egyre-egyre mélyebbre ássuk. A kémiatanárok nem azért vannak lemaradva a tananyaggal mert nem jól osztják be az időt! Sajnos a hétköznapokban, ”mezei” kémiatanárként nem lehet többet tenni, minthogy az előző két lehetőségből legjobb belátásunk szerint választunk egyet. Kérem értsék meg, hogy ez nagyon elkeserítő."
Felvételi 2026: első helyen hárman jelentkeztek kémia-fizika szakos tanárnak
Ez csak egy rövid idézet abból a hosszú, 10 oldalas nyílt levélből, amit F. Várkonyi Egon vegyész, kémiatanár, a Szegedi Tudományegyetem kémia tudományok doktorandusza Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak és Orbán Viktor miniszterelnöknek küldött, valamint eljuttatott az Eduline és számos egyéb független, ellenzéki és kormánypárti médium számára, beleértve az Origót, a Magyar Nemzetet, a Mandinert és az Indexet is.
"A nyílt levél célja nem politikai állásfoglalás, hanem a megoldás keresés elindítása – pártállástól függetlenül, a magyar oktatás jövője érdekében" - írta F. Várkonyi a szerkesztőségeknek címzett levelében.
A fentebb idézett részlet mellett a Maruzsa Zoltánnak és Orbán Viktornak küldött nyílt levelében a kémiaoktatással és összességében a magyar oktatási rendszerrel kapcsolatban a doktorandusz azt írja; ki kell mondani, hogy nincs szükség a középiskolában a jelenlegi Nemzeti Alaptanterv által megfogalmazott tananyag összességére, abból lehetne szelektálni és kihagyni bizonyos részeket.
Miért megyünk bele olyan dolgokba, amelyeknek a magyarázata sok esetben a kémiatanárnak sem feltétlenül tiszta? Hagyjuk meg, hogy bizonyos dolgokat megfelelő szakmaisággal a − kémia irányába továbbtanulni kívánó − leendő egyetemi hallgatók a felsőoktatásban tanuljanak meg helyesen. Általános- és középiskolai kémiatanár feladata a tanulók érdeklődésének felkeltése, valamint kémiai alapevidenciákkal való találkoztatása lenne. Nem vegyészi kvalitású, hanem kémiához megfelelő szinten értő pedagógusok képzésére van szüksége a magyar iskoláknak! Természetesen a középiskolai tananyagnál valamennyivel többet kell tudni egy gimnáziumi tanárnak, azonban nem sokkal
- fogalmaz F. Várkonyi, aki egy leendő kémiatanár zárótanításán figyelt, fel olyan visszatérő nehézségekre, amelyek szerinte nem egyéni mulasztások, hanem "a rendszer strukturális problémáinak" következményei. Ez adta számára az apropót a levele megírásához.
A Szegedi Tudományegyetem doktoranduszának nyílt levele itt teljes egészében elolvasható:
„Az a tudás, amely szikár, száraz és pusztán csak a tényeknek a rendszere és nem hatja át az érzelmi felelősség […]”, az...
Posted by F. Várkonyi Egon on Wednesday, April 23, 2025
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
