Helyettesítő tanár végzett kísérletet egy nagykátai általános iskola kémiaóráján, amikor kezében felrobbant a kémcső. Az első padban ülő diák ruhája lángra kapott, a fiút súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba.
A TV2 Tények riportja szerint az kémiaórát egy helyettesítő testnevelő tanár tartotta. A kémcső felrobbanásának következtében a közel ülő diák ruhája lángra kapott, amitől az osztálytársai segítettek megszabadulni. A fiú az arcán, a kezén és a mellkasán is megégett.
A helyszínre mentőautót és mentőhelikoptert is riasztottak. A sérült diákot a helyszíni ellátás után Budapestre, az égési centrumba szállították. A Tények információi szerint a 14 éves fiút, Nimródot jelenleg is altatásban tartják. A fiú családja szerint az sem kizárt, hogy plasztikai beavatkozásra lesz szüksége.
A fiú családja szerint a helyettesítő testnevelőtanárnak nincsen kémia szaktanári végzettsége, ezzel kapcsolatban keresték az iskolát is. Nimród egy családtagja azt nyilatkozta:
Kérdeztük az intézményt, hogy miért csinál egy testnevelő tanár egyáltalán bármiféle kémiai kísérletet, mindenféle képzettség nélkül. Erre nem tudtak konkrét és értelmes magyarázni, csak annyit, hogy más nem volt.
Katonáné Barna Zsuzsanna, a Ceglédi Tankerületi Központ tankerületi igazgatója a Telex kérdéseire azt írta, hogy tanulói kísérlet során történt baleset az érintett intézményben. „A pedagógus a vonatkozó protokollnak megfelelően járt el, és haladéktalanul értesítette a mentőszolgálatot, valamint a katasztrófavédelmet. (…) Az órán nem helyettesítés történt, nem testnevelő tanár tartotta a tanórát” – közölte.
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője azt nyilatkozta, hogy: a fiú az arcán, mellkasán szenvedett másodfokú égési sérüléseket. Mentőhelikopter is érkezett a helyszínre, állapostabilizálás után a fiút a Budapesti Égési Centrumba szállították.
A rendőrség közlése szerint az ügyben a Nagykátai Rendőrkapitányság foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt büntetőeljárást indított. A nyomozás jelenlegi szakaszában további részleteket nem közöltek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
