Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
Az idei középfokú felvételi eljárásban idén összesen 89 541 tanuló vett részt. Közülük 76 198-an a 9. évfolyamra, 8 071-en hatévfolyamos gimnáziumba, míg 5 272-en nyolcévfolyamos gimnáziumba jelentkeztek az Oktatási Hivatal adatai szerint.
A statisztikák alapján a hatévfolyamos gimnáziumokba jelentkezők száma 11 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, vagyis mintegy ezerrel több tanuló próbált bekerülni ezekbe az intézményekbe. Bár abszolút számában több diákot vettek fel, a nagyobb verseny miatt arányaiban kevesebben jártak sikerrel.
A nyolcévfolyamos gimnáziumok esetében ezzel szemben több mint 14 százalékkal csökkent a jelentkezők száma. Emiatt ugyan valamivel kevesebb diák került be ezekbe az intézményekbe, de a felvételi arány kedvezőbben alakult, mint egy évvel korábban.
A 9. évfolyamra jelentkezők 98,23 százaléka jutott be valamelyik általa megjelölt képzésre. Az első három helyen megjelölt tanulmányi területek valamelyikére 1 293-mal több diák nyert felvételt, mint tavaly, ami azt mutatja, hogy a családok és a tanulók tudatosabban választottak középiskolát.
A felvételt nyert diákok közül 32 478-an, vagyis 42,62 százalék technikumban folytatják tanulmányaikat. Négy- és ötévfolyamos gimnáziumi képzésbe 27 828 tanuló került be, ami a sikeresen felvételizők 36,52 százaléka, és 1,36 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
A kezdeményezők szerint a technológia használata veszélyeztetheti a gyerekek kritikai gondolkodásának és kreativitásának fejlődését.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
Összegyűjtöttük, milyen határidőkre és teendőkre érdemes figyelnetek a következő hetekben.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
Milyen hiedelem kötődik az ünnephez és miért faragnak töklámpást az emberek? Teszteljétek a tudásotokat!
A sci-fi történetek jelentősen befolyásolják, miként gondolkodunk a mesterséges intelligencia jövőjéről: míg a sötét disztópiákat részletesen és összefüggően írjuk le, a pozitív alternatívákat sokkal nehezebben fogalmazzuk meg – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
Október végéhez közeledve ismét előkerültek a felháborodott, anti-halloween vélemények, no meg a „Magyarországon mindenszentek van” szólam, ami egyre kevésbé hat meggyőzően. De most őszintén: miért kellene egyáltalán a két ünnepnek kizárnia egymást? Vélemény.
