Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
Az idei középfokú felvételi eljárásban idén összesen 89 541 tanuló vett részt. Közülük 76 198-an a 9. évfolyamra, 8 071-en hatévfolyamos gimnáziumba, míg 5 272-en nyolcévfolyamos gimnáziumba jelentkeztek az Oktatási Hivatal adatai szerint.
A statisztikák alapján a hatévfolyamos gimnáziumokba jelentkezők száma 11 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, vagyis mintegy ezerrel több tanuló próbált bekerülni ezekbe az intézményekbe. Bár abszolút számában több diákot vettek fel, a nagyobb verseny miatt arányaiban kevesebben jártak sikerrel.
A nyolcévfolyamos gimnáziumok esetében ezzel szemben több mint 14 százalékkal csökkent a jelentkezők száma. Emiatt ugyan valamivel kevesebb diák került be ezekbe az intézményekbe, de a felvételi arány kedvezőbben alakult, mint egy évvel korábban.
A 9. évfolyamra jelentkezők 98,23 százaléka jutott be valamelyik általa megjelölt képzésre. Az első három helyen megjelölt tanulmányi területek valamelyikére 1 293-mal több diák nyert felvételt, mint tavaly, ami azt mutatja, hogy a családok és a tanulók tudatosabban választottak középiskolát.
A felvételt nyert diákok közül 32 478-an, vagyis 42,62 százalék technikumban folytatják tanulmányaikat. Négy- és ötévfolyamos gimnáziumi képzésbe 27 828 tanuló került be, ami a sikeresen felvételizők 36,52 százaléka, és 1,36 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
Kell a gyereknek a pihenés, ki kell adni a szabadságokat – vannak olyan óvodák, ahol nyomatékosan kérik az óvodapedagógusok, ne vigyék a szülők nyáron az óvodai ügyeletbe a gyereket. Viszont olyan intézményre is akad példa, ahol az előző nap is lehet szólni, hogy másnap bemenne a gyerek.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Az ausztráliai egyetem oktatója azt írta: nem szabad spórolni a minőségen vagy másra bízni a gondolkodást.
