Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
Az idei középfokú felvételi eljárásban idén összesen 89 541 tanuló vett részt. Közülük 76 198-an a 9. évfolyamra, 8 071-en hatévfolyamos gimnáziumba, míg 5 272-en nyolcévfolyamos gimnáziumba jelentkeztek az Oktatási Hivatal adatai szerint.
A statisztikák alapján a hatévfolyamos gimnáziumokba jelentkezők száma 11 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, vagyis mintegy ezerrel több tanuló próbált bekerülni ezekbe az intézményekbe. Bár abszolút számában több diákot vettek fel, a nagyobb verseny miatt arányaiban kevesebben jártak sikerrel.
A nyolcévfolyamos gimnáziumok esetében ezzel szemben több mint 14 százalékkal csökkent a jelentkezők száma. Emiatt ugyan valamivel kevesebb diák került be ezekbe az intézményekbe, de a felvételi arány kedvezőbben alakult, mint egy évvel korábban.
A 9. évfolyamra jelentkezők 98,23 százaléka jutott be valamelyik általa megjelölt képzésre. Az első három helyen megjelölt tanulmányi területek valamelyikére 1 293-mal több diák nyert felvételt, mint tavaly, ami azt mutatja, hogy a családok és a tanulók tudatosabban választottak középiskolát.
A felvételt nyert diákok közül 32 478-an, vagyis 42,62 százalék technikumban folytatják tanulmányaikat. Négy- és ötévfolyamos gimnáziumi képzésbe 27 828 tanuló került be, ami a sikeresen felvételizők 36,52 százaléka, és 1,36 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
