Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
Az idei középfokú felvételi eljárásban idén összesen 89 541 tanuló vett részt. Közülük 76 198-an a 9. évfolyamra, 8 071-en hatévfolyamos gimnáziumba, míg 5 272-en nyolcévfolyamos gimnáziumba jelentkeztek az Oktatási Hivatal adatai szerint.
A statisztikák alapján a hatévfolyamos gimnáziumokba jelentkezők száma 11 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, vagyis mintegy ezerrel több tanuló próbált bekerülni ezekbe az intézményekbe. Bár abszolút számában több diákot vettek fel, a nagyobb verseny miatt arányaiban kevesebben jártak sikerrel.
A nyolcévfolyamos gimnáziumok esetében ezzel szemben több mint 14 százalékkal csökkent a jelentkezők száma. Emiatt ugyan valamivel kevesebb diák került be ezekbe az intézményekbe, de a felvételi arány kedvezőbben alakult, mint egy évvel korábban.
A 9. évfolyamra jelentkezők 98,23 százaléka jutott be valamelyik általa megjelölt képzésre. Az első három helyen megjelölt tanulmányi területek valamelyikére 1 293-mal több diák nyert felvételt, mint tavaly, ami azt mutatja, hogy a családok és a tanulók tudatosabban választottak középiskolát.
A felvételt nyert diákok közül 32 478-an, vagyis 42,62 százalék technikumban folytatják tanulmányaikat. Négy- és ötévfolyamos gimnáziumi képzésbe 27 828 tanuló került be, ami a sikeresen felvételizők 36,52 százaléka, és 1,36 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
