A kémiával folytatódik az érettségi: itt vannak a legfontosabb tudnivalók

Az orvosi szakokra jelentkező diákoknak a biológia mellett emelt szinten kémia- vagy fizikaérettségit is kell tenniük. A kémiaérettségin elvárt eredmény azonban nagymértékben függ a biológiaérettségi teljesítményétől: minél magasabb pontszámot ér el a vizsgázó biológiából, annál nagyobb mozgástér nyílik a kémia esetében. Ugyanakkor a felvételi biztos sikerességéhez itt is nagy valószínűséggel legalább 60-70 százalékos eredmény elérése szükséges.

Csütörtök reggel 8-kor kapják meg az érettségizők a közép-és az emelt szintű feladatsort kémiából. Középszinten a feladatok megoldására a diákoknak 150, míg emelt szinten 240 perce lesz.

A kémiaérettségi felépítése

A középszintű kémia írásbeli általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket tartalmaz, és olyan feladatok is szerepelnek benne, amelyek a környezetkémiához vagy éppenséggel hétköznapi élethez kapcsolódnak.

Az kémiaérettségin a következő négy témakör anyaga szerepelhet:

  • általános kémia: például a kémia reakciók, oldatok, kristályrácsok
  • szervetlen kémia: például a hidrogén, a fémek, az oxidok, a nitrogén, a szén és a foszforcsoport ismerete, de emelt szinten például a szilíciumot is tudni kell.
  • szerves kémia: például a benzol, alkoholok, nitrogén tartalmú szerves vegyületek
  • kémiai számítások: például az anyagmennyiség képlete vagy Avogadro törvénye középszinten, emelt szinten többek között a Faraday törvényeket is ismerni kell

A feladattípusok közül az alábbiakra számíthatnak a diákok:

  • feleletválasztásos kérdések (ezen belül egyszerű, akár fejben is megoldható számítási feladat is lehetséges);
  • táblázat-kiegészítés;
  • tanult reakcióegyenletek kiegészítése;
  • elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, illetve diagramok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. rövid szövegalkotási feladat formájában);
  • esettanulmány típusú problémafeladat (például egy kémiával foglalkozó újságcikk) értelmezése, és a hozzá kapcsolódó kérdések megválaszolása);
  • számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos kérdések egyaránt).

Fontos tudni, hogy az írásbeli feladatsorban lesz egy alternatív feladat, amelynek egyik része kémiai anyagismeretet igényel, míg a másik részénél számolni kell. Minden vizsgázó azt a részt oldja meg, amelyik számára szimpatikus.

Hogyan pontozzák a kémiaérettségit?

Az írásbeli feladatsor emelt- és középszinten is 100 pontos. Hogy az elmélet és a számítás milyen arányban fordulhat elő középszinten, azzal kapcsolatban érdemes tudni az alábbiakat:

A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 20-40%-át teszi ki: annak, aki az alternatív feladat számításos formáját választja, legfeljebb 40%, annak, aki az elméleti jellegű kérdést oldja meg, 20% körüli érték.

  • Az elméleti feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak 60-80%-át teszi ki.
  • A feleletválasztásos kérdések pontaránya az elméleti feladatokon belül minimum 15%.
  • Az alternatív feladat pontszáma az összpontszámnak legfeljebb 15%-a lehet.
  • Egy-egy feladat maximális pontszáma nem haladhatja meg az írásbeli feladatsor összpontszámának 20%-át.

Kémiából emelt szinten a középszinthez hasonló feladatokra számíthatnak a diákok. A feladatok összeállításánál azonban legalább 4 számításos feladatot tartalmaz, amelyek a 100 pontból körülbelül 40-50 pontot tesznek ki. Ebből következik, hogy az elméleti feladatokkal mintegy 50-60 pontot szerezhetnek a vizsgázók.

Az elméleti feladatok a következők lehetnek emelt szinten:

  • Feleletválasztásos kérdések
  • Táblázatos feladat, egyenletkiegészítés
  • Elemző feladatok
  • Esettanulmány

Milyen segédeszközöket lehet használni az írásbelin?

A kémiaérettségin mind közép, mind pedig emelt szinten a függvénytáblázatot és a periódusos rendszert elő lehet venni, és a számításoknál szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológépet lehet használni.

Hány pontos a szóbeli kémiából?

A szóbelin szinttől függetlenül 50 pontot szerezhetnek a diákok. Középszinten a vizsgázók a tétel kifejtse után – ami egy szerves, szervetlen vagy általános kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése - választhatnak vagy bemutatják a projektmunkájukat, vagy pedig megoldják a gyakorlati feladatot. Az emelt szinten érettségizők egy 3 kérdésből álló tételt húznak, amelyben a szóbeli felelet mellett tartalmaz egy kísérletet és problémamegoldó feladatot is.

A 2026-os érettségi első heti vizsgáinak megoldásai
Magyar
- első rész nem hivatalos megoldásai
- második rész nem hivatalos megoldásai
- hivatalos megoldások
Matek
- első rész nem hivatalos megoldásai
- 13-15-ös feladatok nem hivatalos megoldásai
- 16-os feladat nem hivatalos megoldása
- 17-es feladat nem hivatalos megoldása
- 18-as feladat nem hivatalos megoldása
- hivatalos megoldások
Töri
- első rész nem hivatalos megoldásai
- rövid esszék nem hivatalos megoldásai
- hosszú esszék nem hivatalos megoldásai
- hivatalos megoldások
Angol
- szövegértés nem hivatalos megoldásai
- nyelvhelyesség nem hivatalos megoldásai
- íráskészség nem hivatalos megoldásai
- hivatalos megoldások

 

Hozzászólások

A kémiával folytatódik az érettségi: itt vannak a legfontosabb tudnivalók

Az orvosi szakokra jelentkező diákoknak a biológia mellett emelt szinten kémia- vagy fizikaérettségit is kell tenniük. A kémiaérettségin elvárt eredmény azonban nagymértékben függ a biológiaérettségi teljesítményétől: minél magasabb pontszámot ér el a vizsgázó biológiából, annál nagyobb mozgástér nyílik a kémia esetében. Ugyanakkor a felvételi biztos sikerességéhez itt is nagy valószínűséggel legalább 60-70 százalékos eredmény elérése szükséges.

Sokkal többet ártott, mint használt a modellváltás a Corvinus oktatói szerint: "rendszerváltást" szeretnének

Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.