A kémiával folytatódik az érettségi: itt vannak a legfontosabb tudnivalók

Az orvosi szakokra jelentkező diákoknak a biológia mellett emelt szinten kémia- vagy fizikaérettségit is kell tenniük. A kémiaérettségin elvárt eredmény azonban nagymértékben függ a biológiaérettségi teljesítményétől: minél magasabb pontszámot ér el a vizsgázó biológiából, annál nagyobb mozgástér nyílik a kémia esetében. Ugyanakkor a felvételi biztos sikerességéhez itt is nagy valószínűséggel legalább 60-70 százalékos eredmény elérése szükséges.

Csütörtök reggel 8-kor kapják meg az érettségizők a közép-és az emelt szintű feladatsort kémiából. Középszinten a feladatok megoldására a diákoknak 150, míg emelt szinten 240 perce lesz.

A kémiaérettségi felépítése

A középszintű kémia írásbeli általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket tartalmaz, és olyan feladatok is szerepelnek benne, amelyek a környezetkémiához vagy éppenséggel hétköznapi élethez kapcsolódnak.

Az kémiaérettségin a következő négy témakör anyaga szerepelhet:

  • általános kémia: például a kémia reakciók, oldatok, kristályrácsok
  • szervetlen kémia: például a hidrogén, a fémek, az oxidok, a nitrogén, a szén és a foszforcsoport ismerete, de emelt szinten például a szilíciumot is tudni kell.
  • szerves kémia: például a benzol, alkoholok, nitrogén tartalmú szerves vegyületek
  • kémiai számítások: például az anyagmennyiség képlete vagy Avogadro törvénye középszinten, emelt szinten többek között a Faraday törvényeket is ismerni kell

A feladattípusok közül az alábbiakra számíthatnak a diákok:

  • feleletválasztásos kérdések (ezen belül egyszerű, akár fejben is megoldható számítási feladat is lehetséges);
  • táblázat-kiegészítés;
  • tanult reakcióegyenletek kiegészítése;
  • elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, illetve diagramok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. rövid szövegalkotási feladat formájában);
  • esettanulmány típusú problémafeladat (például egy kémiával foglalkozó újságcikk) értelmezése, és a hozzá kapcsolódó kérdések megválaszolása);
  • számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos kérdések egyaránt).

Fontos tudni, hogy az írásbeli feladatsorban lesz egy alternatív feladat, amelynek egyik része kémiai anyagismeretet igényel, míg a másik részénél számolni kell. Minden vizsgázó azt a részt oldja meg, amelyik számára szimpatikus.

Hogyan pontozzák a kémiaérettségit?

Az írásbeli feladatsor emelt- és középszinten is 100 pontos. Hogy az elmélet és a számítás milyen arányban fordulhat elő középszinten, azzal kapcsolatban érdemes tudni az alábbiakat:

A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 20-40%-át teszi ki: annak, aki az alternatív feladat számításos formáját választja, legfeljebb 40%, annak, aki az elméleti jellegű kérdést oldja meg, 20% körüli érték.

  • Az elméleti feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak 60-80%-át teszi ki.
  • A feleletválasztásos kérdések pontaránya az elméleti feladatokon belül minimum 15%.
  • Az alternatív feladat pontszáma az összpontszámnak legfeljebb 15%-a lehet.
  • Egy-egy feladat maximális pontszáma nem haladhatja meg az írásbeli feladatsor összpontszámának 20%-át.

Kémiából emelt szinten a középszinthez hasonló feladatokra számíthatnak a diákok. A feladatok összeállításánál azonban legalább 4 számításos feladatot tartalmaz, amelyek a 100 pontból körülbelül 40-50 pontot tesznek ki. Ebből következik, hogy az elméleti feladatokkal mintegy 50-60 pontot szerezhetnek a vizsgázók.

Az elméleti feladatok a következők lehetnek emelt szinten:

  • Feleletválasztásos kérdések
  • Táblázatos feladat, egyenletkiegészítés
  • Elemző feladatok
  • Esettanulmány

Milyen segédeszközöket lehet használni az írásbelin?

A kémiaérettségin mind közép, mind pedig emelt szinten a függvénytáblázatot és a periódusos rendszert elő lehet venni, és a számításoknál szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológépet lehet használni.

Hány pontos a szóbeli kémiából?

A szóbelin szinttől függetlenül 50 pontot szerezhetnek a diákok. Középszinten a vizsgázók a tétel kifejtse után – ami egy szerves, szervetlen vagy általános kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése - választhatnak vagy bemutatják a projektmunkájukat, vagy pedig megoldják a gyakorlati feladatot. Az emelt szinten érettségizők egy 3 kérdésből álló tételt húznak, amelyben a szóbeli felelet mellett tartalmaz egy kísérletet és problémamegoldó feladatot is.

A 2026-os érettségi első heti vizsgáinak megoldásai
Magyar
- első rész nem hivatalos megoldásai
- második rész nem hivatalos megoldásai
- hivatalos megoldások
Matek
- első rész nem hivatalos megoldásai
- 13-15-ös feladatok nem hivatalos megoldásai
- 16-os feladat nem hivatalos megoldása
- 17-es feladat nem hivatalos megoldása
- 18-as feladat nem hivatalos megoldása
- hivatalos megoldások
Töri
- első rész nem hivatalos megoldásai
- rövid esszék nem hivatalos megoldásai
- hosszú esszék nem hivatalos megoldásai
- hivatalos megoldások
Angol
- szövegértés nem hivatalos megoldásai
- nyelvhelyesség nem hivatalos megoldásai
- íráskészség nem hivatalos megoldásai
- hivatalos megoldások

 

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.