2019-ig folyamatosan emelkedett a magyar Erasmus-ösztöndíjasok száma, és a járvány utáni első évben újra többen mentek külföldre.
A Népszava írta meg hétfőn, hogy a „modellváltó” egyetemek nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus” csereprogramból és a Horizont kutatási keretprogramból. Magyarországon összesen huszonegy egyetem váltott fenntartót 2019 óta, ezeket közérdekű vagyonkezelő alapítványok működtetik – amelyek kuratóriumaiban azonban vezető politikusok, miniszterek is ülnek.
Utánanéztünk, pontosan hány magyar hallgató utazott ki az elmúlt években Erasmusszal – az adatok szerint 2019-ig folyamatosan emelkedett a számuk, a járvány előtti utolsó évben Magyarországról több mint 20 ezren utaztak ki az ösztöndíjprogram segítségével. Bár az Erasmust jellemzően az egyetemisták programjaként szokták emlegetni, valójában közoktatási, szakképzési, felnőttképzési intézmények is részt vesznek benne.
Az Erasmus itthoni koordinálásáért felelős Tempus Közalapítvány infografikája szerint 2019-ben ötven felsőoktatási intézményből 8033-an utaztak külföldre, körülbelül 4800 hallgató használta ki az ösztöndíj-lehetőséget – a legtöbben Németországot, Spanyolországot és Olaszországot választották.
A legtöbb hallgatót egyébként az Eötvös Loránd Tudományegyetem küldte ki (amely továbbra is állami fenntartású, így az Európai Bizottság döntése nem érinti), a második és a harmadik helyen viszont a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem állt – amelyek viszont jó ideje alapítványi formában működnek.
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
