2019-ig folyamatosan emelkedett a magyar Erasmus-ösztöndíjasok száma, és a járvány utáni első évben újra többen mentek külföldre.
A Népszava írta meg hétfőn, hogy a „modellváltó” egyetemek nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus” csereprogramból és a Horizont kutatási keretprogramból. Magyarországon összesen huszonegy egyetem váltott fenntartót 2019 óta, ezeket közérdekű vagyonkezelő alapítványok működtetik – amelyek kuratóriumaiban azonban vezető politikusok, miniszterek is ülnek.
Utánanéztünk, pontosan hány magyar hallgató utazott ki az elmúlt években Erasmusszal – az adatok szerint 2019-ig folyamatosan emelkedett a számuk, a járvány előtti utolsó évben Magyarországról több mint 20 ezren utaztak ki az ösztöndíjprogram segítségével. Bár az Erasmust jellemzően az egyetemisták programjaként szokták emlegetni, valójában közoktatási, szakképzési, felnőttképzési intézmények is részt vesznek benne.
Az Erasmus itthoni koordinálásáért felelős Tempus Közalapítvány infografikája szerint 2019-ben ötven felsőoktatási intézményből 8033-an utaztak külföldre, körülbelül 4800 hallgató használta ki az ösztöndíj-lehetőséget – a legtöbben Németországot, Spanyolországot és Olaszországot választották.
A legtöbb hallgatót egyébként az Eötvös Loránd Tudományegyetem küldte ki (amely továbbra is állami fenntartású, így az Európai Bizottság döntése nem érinti), a második és a harmadik helyen viszont a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem állt – amelyek viszont jó ideje alapítványi formában működnek.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
