Lannert Judit oktatási miniszter a közösségi oldalán bejelentette, hogy ha a szülő és az óvodapedagógus egyetért, a gyerek megkezdheti az iskolát, vagy ha úgy látják jónak, maradhat az óvodában. Vita esetén szakértői vizsgálat segíti majd a döntést. Az ehhez szükséges törvénymódosítás őszre várható.
Miért volt erre szükség?
2020-ban az előző kormány vezette be, hogy ha az óvodás a következő év augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, szeptembertől tankötelessé válik. Csak akkor maradhatott még egy évet az óvodában, ha a szülő ezt külön kérelmezte – január közepéig – az Oktatási Hivatalnál.
Az ügyintézéshez a szülőknek különböző igazolásokat kellett beszerezniük, például szakorvostól, fejlesztőpedagógustól, védőnőtől vagy éppen az óvodapedagógustól, amelyeket a saját maguk által megírt indokláshoz csatoltak. Hogy ez mennyire nem volt egyszerű feladat, jól mutatja, hogy a Szülői Hang külön segédletben gyűjtötte össze, milyen érveket érdemes beleírni a kérelembe.
A beküldött indoklás és a papírok alapján egy hivatalnok döntött arról, hogy a gyerek megkapja-e a plusz egy évet; bizonytalan esetben pedig továbbküldte az ovist a szakszolgálathoz vizsgálatra.
Érdemes megemlíteni, hogy ezen a téren óriási különbségek voltak az egyes megyék között. A Szülői Hang 2026 márciusi adataiból kiderült, hogy míg Heves megyében a kérelmek 31 százalékát küldték tovább a szakszolgálathoz, addig Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez az arány elérte a 91 százalékot. Ez komoly kérdéseket vetett fel az eljárás egységességével és igazságosságával kapcsolatban.
Megugrott az évismétlők aránya az első osztályban
Bár a kérelmezők döntő többsége maradhatott plusz egy évet az óvodában, az a szülő, aki valamilyen okból lemaradt a határidőről, kénytelen volt szeptemberben iskolába küldeni a gyerekét, még akkor is, ha az nem volt rá érett.
Ezt támasztják alá a statisztikai adatok is: az intézkedés bevezetése után a hatéves óvodások aránya a KSH adatai alapján lecsökkent. Míg a 2019/2020-as tanévben még 63,7 százalék volt, addig a 2024/2025-ös tanévre ez az arány 56 százalékra esett vissza.
Ezzel párhuzamosan megugrott az első osztályos évismétlők aránya. Míg a 2019/2020-as tanévben a KSH adatai szerint csak 3,3 százalékos volt a bukási arány, a 2020/2021-es tanévben ez már 4,6 százalékra emelkedett. A 2022/2023-as tanévben toronymagasan az elsősök között volt a legmagasabb az évismétlők aránya: a 94 342 diák közül 4 906 fő járta másodjára az első évfolyamot.
A következő tanévekben az arány 4,5 százalék környékén stagnált. Ez azonban csak a probléma látható része, mivel az éretlenül iskolába kerülő, de végül nem bukó gyermekek száma ennek a többszöröse lehetett minden tanévben.
Nem volt érdemi fellebbezési lehetőség
Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója úgy fogalmazott az Eduline-nak: hét éve vártak a mostani döntésre, miután 2019-ben a Fidesz-kormány úgy határozott, hogy a gyermek iskolaérettségéről nem az őt ismerő szülő és óvodapedagógus, hanem a gyermeket csupán papírok alapján elbíráló Oktatási Hivatal jogosult dönteni.
A Fidesz úgy gondolta, hogy a szülőket hozzá kell szoktatni ahhoz, hogy az állam dönt helyettük, miközben a döntés következményei a szülőket terhelik. Érdemi fellebbezési lehetőség nem volt, a szülő a panaszával csak bírósághoz fordulhatott, ahol legtöbbször nem is tudtak segíteni egy alapvetően pedagógiai döntéssel kapcsolatban
– emelte ki Miklós.
Hozzátette: annak idején a Fidesz a szakmai szervezetek széles körű tiltakozása ellenére erőltette át a változtatást, pedig a következmények várhatóak voltak. A szülőknek hónapokon át tartó stresszhelyzetet jelentett a rendszer, papírok után rohangálhattak, miközben a kormány valójában magukra hagyta őket. Emiatt megugrott az iskolát éretlenül kezdők száma, és fájóan sok lett az évismétlés is az első osztályban.
„Fontos előrelépés az is, hogy a Tisza-kormány felvette a kapcsolatot az érintettekkel, így mások mellett a Szülői Hang Közösség képviselőit is meghívták a változtatással kapcsolatos előzetes egyeztetésre. Az új rendszer újra lehetőséget ad majd arra, hogy szülőként és óvodapedagógusként együttműködjünk és közös döntést hozzunk. Ez egyúttal felelősség is: rajtunk áll, hogy a gyermek elsődleges érdekét szem előtt tartva hozzuk meg a döntést” – jegyezte meg Miklós.
A plusz egy év óvodával kapcsolatban megkerestük az oktatási minisztériumot is; amint válaszolnak a kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.
Minisztériumi egyeztetésekkel telt a nyár, konkrétum azonban egyelőre kevés hangzott el arról, pontosan hogyan és mikor alakítanák át az óvodai nevelést. Az oktatási tárca államtitkárai több szóbeli ígéretet is tettek a szakszervezetek által napirenden tartott égető problémák orvoslására. Összeszedtük, mit ígért eddig a minisztérium, és milyen változtatásokat sürgetnek a szakszervezetek.
