Minisztériumi egyeztetésekkel telt a nyár, konkrétum azonban egyelőre kevés hangzott el arról, pontosan hogyan és mikor alakítanák át az óvodai nevelést. Az oktatási tárca államtitkárai több szóbeli ígéretet is tettek a szakszervezetek által napirenden tartott égető problémák orvoslására. Összeszedtük, mit ígért eddig a minisztérium, és milyen változtatásokat sürgetnek a szakszervezetek.
A minisztérium az óvodai nevelés több területén is változtatásokat ígért. De mi valósulhat meg ezekből, és melyek azok a problémák, amelyekre továbbra sincs konkrét megoldás? A minisztériumi egyeztetéseken elhangzottakat Vályogosné Váradi Zsuzsannának, a PDSZ óvodai munkacsoportja vezetőjének Médialabornak adott interjújával kiegészítve néztük végig.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) augusztus elején közös szakmai tervezetben foglalta össze, milyen változtatásokat tartanak szükségesnek az óvodai nevelésben. A szakszervezetek többek között az alábbi változtatásokat sürgetik:
Az egyik legfontosabb terület, ahol a minisztérium már konkrét változtatást jelentett be, az óvoda-iskola átmenet. Jelenleg az a gyerek, aki augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, tankötelessé válik. Ha a szülő azt szeretné, hogy még egy évig óvodában maradjon, alapesetben külön eljárást kell kezdeményeznie.
Ez a rendszer Vályogosné Váradi Zsuzsanna szerint az elmúlt években sok családnak okozott bizonytalanságot és feszültséget. Az interjúban arról beszélt, hogy sok szülő, aki úgy érezte, a gyereke még nem iskolaérett, különböző szakvéleményeket próbált beszerezni annak érdekében, hogy még egy évig óvodában maradhasson.
A PSZ és a PDSZ azt szeretné, hogy az iskolaérettségről elsősorban az óvodapedagógus és a szülő dönthessen, külső szakértői szervre pedig csak akkor legyen szükség, ha közöttük nincs egyetértés. A januári kérelmezési határidőt is későbbre, például április közepére tolnák, hiszen egy öt-hat éves gyerek néhány hónap alatt is rengeteget fejlődhet.
„Az óvodapedagógusok vannak egész nap a gyerekekkel” – fogalmazott Vályogosné Váradi Zsuzsanna. Mint mondta, ők látják napi szinten, hogyan viselkedik, változik és fejlődik egy gyerek, ezért a szülőkkel együtt megfelelő döntést tudnak hozni.
A minisztérium elképzelése ebben közel áll a szakszervezetekéhez. Kereki Judit az augusztus 13-i egyeztetésen arról tájékoztatta őket, hogy egy készülő jogszabálytervezettel rugalmasabbá tennék az iskolakezdést, az Oktatási Hivatal jelenlegi szerepe pedig megszűnne az iskolaérettség megállapításában. Helyette a szülők, az óvodapedagógusok és szükség esetén a pedagógiai szakszolgálatok kapnának nagyobb szerepet.
Ez azonban a 2026/2027-es tanévben még nem lép életbe. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter augusztus 20-án arról beszélt, hogy a rugalmasabb óvoda-iskola átmenetet a 2027/2028-as tanévtől vezetnék be. A tervek szerint ha a szülő és az óvodapedagógus egyetért az iskolaérettségben, a gyerek megkezdheti az iskolát, ellenkező esetben szakértői vizsgálat segítené a döntést.
Frissítés 2026. 09. 02. 12:04:
Vályogosné Váradi Zsuzsanna az interjúban ennél frissebb fejleményről is beszámolt. Elmondása szerint a PSZ óvoda-iskola átmenetről szóló konferenciáján személyesen kérdezte meg Kereki Juditot (a kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárt), mikor léphet életbe az új rendszer.
Az hangzott el, hogy jövő héten ez már a kormány elé kerül, és ősztől hatályba is léphet.
A részletszabályok ugyanakkor még nem ismertek. Vályogosné Váradi Zsuzsanna szerint a lényeg az lenne, hogy az iskolaérettségről szóló döntés visszakerüljön a gyereket ismerő szakemberekhez és a szülőkhöz, a pedagógiai szakszolgálat segítségét pedig akkor lehessen kérni, ha arra valóban szükség van.
Heteken át tartó, többkörös egyeztetések és mégis, a tanév szinte bármelyik pillanatában borulhat az egész. Utazó gyógypedagógussal beszélgettünk arról, mennyi bonyodalommal jár megszervezni a diákok fejlesztéseit.
A másik égető kérdés a szakemberhiány. Egy óvodai csoportban alapesetben két óvodapedagógus és egy dajka dolgozik. Vályogosné Váradi Zsuzsanna szerint azonban az elmúlt években nemcsak óvodapedagógusból, hanem pedagógiai asszisztensből és más, a nevelést segítő szakemberből is hiány alakult ki.
Pedig az óvodákban ennél jóval szélesebb szakembergárdára lenne szükség: gyógypedagógusokra, fejlesztőpedagógusokra, logopédusokra, pszichológusokra, pedagógiai asszisztensekre, bizonyos esetekben pedig szociális segítőkre is.
A PSZ és a PDSZ egyik legfontosabb követelése ezért az, hogy minden óvodai csoportban, a teljes nyitvatartási idő alatt biztosított legyen legalább egy szakképzett óvodapedagógus jelenléte. Emellett jelentősen növelnék a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, logopédusok, pszichológusok és fejlesztőpedagógusok számát is.
Ez azért is sürgető, mert Vályogosné Váradi Zsuzsanna szerint évről évre több a kiemelt figyelmet igénylő gyerek. „Az óvodai csoportokban sajnos tényleg az tapasztalható, hogy akár öt vagy tíz ilyen gyermek is van” – mondta.
Ebbe a körbe tartozhatnak többek között a sajátos nevelési igényű gyerekek, a magatartási problémákkal vagy autisztikus tünetekkel élők, de a tehetséges gyerekek is. Ráadásul nem minden érintett gyerek rendelkezik szakértői véleménnyel.
A minisztérium ezen a területen egyelőre elsősorban a képzés átalakításával próbálna változtatni. Kereki Judit az egyeztetésen arról beszélt, hogy kivezetnék az óvodai nevelő képzést, helyette pedig a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek képzésére helyeznének nagyobb hangsúlyt. Azt még vizsgálják, hogyan lehetne a már megszerzett óvodai nevelő végzettséget beszámítani a felsőoktatási továbbtanulásba.
A minisztérium szerint az óvodapedagógus-képzésen belül is nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk a gyógypedagógiai ismereteknek, hosszabb távon pedig a pedagógiai szakszolgálatokon belül kora gyermekkori nevelést segítő központokat hoznának létre vagy erősítenének meg.
A szakemberhiányt tovább nehezítik a magas csoportlétszámok is. A PDSZ óvodai tagozatának vezetője szerint az elmúlt években átlagosan 25 fős csoportokkal lehetett találkozni, de akár harminc gyerek is kerülhet egy csoportba. Ezt különösen problémásnak tartja akkor, amikor egyre több gyereknek lenne szüksége egyéni figyelemre vagy speciális fejlesztésre.
A PSZ és a PDSZ ezért legfeljebb húsz főben határozná meg az óvodai csoportok létszámát. A tervezet szerint erre különösen azokban a csoportokban lenne szükség, ahol SNI-s vagy BTMN-es gyerekeket is nevelnek. Ezekben az esetekben kötelező többletfinanszírozást és létszámcsökkentést is indokoltnak tartanak.
Ez azonban jelenleg szakszervezeti javaslat, a minisztérium eddigi bejelentései között nem szerepel olyan vállalás, hogy általánosan húsz főben maximálnák az óvodai csoportok létszámát. Az államtitkárság ugyanakkor országos képet szeretne kapni arról, milyen körülmények között működnek az óvodák: Kereki Judit augusztusi tájékoztatása szerint az intézmények személyi és tárgyi ellátottságát külön felméréssel vizsgálnák.
A nagy létszámú csoportok és a szakemberhiány mellett olyan problémák is megjelentek az óvodákban, amelyeket korábban jellemzően inkább az iskolákkal kapcsolatban emlegettek. Ilyen a bullying, vagyis a bántalmazás.
„Sajnos már most eljutottunk arra a pontra, hogy ki kell mondanunk, és szembesülnie kell mindenkinek azzal, hogy ez már az óvodában is van” – mondta Vályogosné Váradi Zsuzsanna. Beszámolója szerint előfordul, hogy egészen kis gyerekek fizikailag vagy szóban zsarolják, bántalmazzák egymást. Példaként a székdobálást és a durva szavak használatát említette.
A PSZ és a PDSZ azt szeretné, hogy az óvodapedagógusok képzésében és továbbképzésében is megjelenjen a bullying, a kortárs bántalmazás és a kirekesztés felismerése és kezelése. A minisztérium részéről Kereki Judit egy korai mentális egészséggel foglalkozó munkacsoport létrehozását vetette fel, amely többek között ezekre a problémákra is megoldást keresne.
Miközben a rugalmasabb iskolakezdésre még várni kell, az adminisztráció területén hamarabb is történhetnek változások. Vályogosné Váradi Zsuzsanna szerint az oviKRÉTA jelentős pluszterhet rakott az óvodapedagógusokra, akiknek sok esetben a gyerekekkel töltött munkaidő után is adminisztrációval kell foglalkozniuk.
A PSZ és a PDSZ ennél radikálisabb változtatást szeretne: a közös szakmai tervezetükben az oviKRÉTA jelenlegi formájának kötelező alkalmazását is megszüntetnék.
A minisztérium egyelőre a rendszer egyszerűsítéséről beszél. Az augusztusi egyeztetésen elhangzott, hogy összehangolnák a különböző adminisztrációs rendszereket, és meghatároznák, az oviKRÉTA mely funkcióit nem kell használniuk az óvodai dolgozóknak. A jelenlegi iskolaérettségi kérdőívet is kivezetnék, és egy bemért, a gyerekek fejlődését nyomon követő kérdőívvel váltanák fel.
A bérek rendezése is a szakszervezetek legfontosabb követelései között szerepel. A PSZ és a PDSZ közös szakmai tervezetében többek között a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) és a technikai dolgozók jogállásának és illetményrendszerének rendezését sürgette, de a pedagógusok bérezésén is változtatnának: nagyobb súlyt adnának a szakmai tapasztalatnak és a pályán eltöltött időnek.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter az augusztus 31-i nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján jelentette be, hogy hamarosan béremelés jöhet a nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozóknál.
A béremelés mértékéről és ütemezéséről azonban egyelőre nem közöltek részleteket. A PSZ szeptember 1-jén azt közölte, hogy a NOKS-dolgozók elfogadnák a Tisza programjában is szereplő 25 százalékos béremelést, ha azt már 2026. szeptember 1-jétől megkapnák. Hosszabb távon ugyanakkor továbbra is azt szeretnék elérni, hogy a fizetésük legalább a garantált bérminimum 150 százaléka legyen.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Nem mindenkinél indult egyforma ütemben az év: sok intézményben az első hét a ráhangolódásról és az ismétlésről szólt, máshol már az első héten visszatértek a rendes kerékvágásba. A szülők szerint most még kitart a nyári szünet, az októberi és novemberi időszak már fárasztóbb lesz.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter a közösségi oldalán foglalta össze a kormány megalakulása óta eltelt 120 nap legfontosabb oktatáspolitikai intézkedéseit. A bejegyzés szerint a gyermekek érdeke áll az oktatásügy középpontjában, szemben az előző kormányzati időszak gyakorlatával.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Molly, a golden retriever imádja a gyerekeket, már harmadik éve dolgozik a zuglói Németh Imre Általános Iskolában, mint terápiás munkatárs. Bejárhat a tantermekbe, a tanáriba, de van, mikor az ő segítségével tartják az órát a logopédiai osztályban.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
