A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az elmúlt négy évben alig változott az óvodai csoportok átlagos létszáma Magyarországon: egy csoportba átlagosan 21,4-21,5 gyerek járt.
Ez egy 20-21 fős csoport esetében azt jelentené, hogy két óvodapedagógussal számolva nagyjából 10 gyerek jutna egy pedagógusra. A gyakorlatban azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a teljes óvodai nap alatt egyszerre két óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel, hiszen a pedagógusok munkaideje és beosztása miatt a csoporttal töltött idő jelentős részében egyetlen óvodapedagógus is jelen lehet.
Ráadásul az országos átlagnál jóval népesebb csoportok is lehetnek. A jogszabály ugyanis az átlagos létszámnál magasabban húzza meg a felső határt, bizonyos esetekben pedig még ennek túllépésére is lehetőséget ad. De hány gyerek lehet maximum egy óvodai csoportban?
25 fő a maximális létszám
A nemzeti köznevelésről szóló törvény az óvodai csoportok esetében 13 fős minimumlétszámot, 20 fős átlaglétszámot és 25 fős maximális létszámot határoz meg. Ez azt jelenti, hogy miközben a jogszabály szerint az óvodai csoportok átlaglétszáma 20 fő, a KSH adatai alapján az elmúlt négy évben az országos tényleges átlag ennél valamivel magasabb, 21,4-21,5 fő körül alakult.
Bizonyos esetekben ráadásul még a 25 fős maximális létszámnál is több gyerek kerülhet egy csoportba. A köznevelési törvény lehetőséget ad arra, hogy az óvodai csoportra meghatározott maximális létszámot a nevelési év indításakor a fenntartó engedélyével legfeljebb 20 százalékkal átlépjék. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 25 fős maximális létszámú óvodai csoport létszáma akár 30 főre is emelkedhet.
Volt olyan óvodai csoport, amelynek a számított létszáma 33 fő volt
Egy magas csoportlétszámra érkező panasz korábban az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalához is eljutott. A hivatal 2021-es beszámolója szerint egy szülő azért fordult az oktatási jogok biztosához, mert gyereke óvodai csoportjába 28 gyerek járt, akik közül négyen sajátos nevelési igényűek voltak.
Az SNI-s gyerekeket azonban a csoportlétszám meghatározásánál – a sajátos nevelési igény típusától függően – bizonyos esetekben két vagy három gyerekként kell figyelembe venni. A fenntartó vizsgálata szerint emiatt az érintett csoport számított létszáma 33 fő volt.
A szülő többek között azt kifogásolta, hogy az óvodapedagógusok ekkora létszám mellett nem tudnak minden gyerekre megfelelően odafigyelni, valamint azt is jelezte, hogy az egy gyerekre jutó terület nem érte el az előírt mértéket.
Az ügyben az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala megállapította, hogy a csoport létszáma meghaladta a jogszabályban meghatározott maximális létszámot. A biztos ezért arra kérte a fenntartót, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben a gyerekek csoportokba sorolásakor ne sérüljenek a maximális csoportlétszámra vonatkozó előírások.
A Pedagógusok Szakszervezete 20 főnél húzná meg a határt
Ahogy korábban megírtuk, a Pedagógusok Szakszervezete ennél jóval alacsonyabban határozná meg az óvodai csoportok maximális létszámát. A PSZ Országos Óvodapedagógiai Tagozata egy 12 pontos szakmai javaslatcsomagban foglalta össze, milyen változtatásokat tartana szükségesnek az óvodai nevelésben. Ezek között szerepel, hogy egy óvodai csoportba legfeljebb 20 gyerek járhasson. A szakszervezet szerint
az egyéni bánásmód, a differenciált fejlesztés és a gyerekek biztonságos ellátása kisebb csoportlétszám mellett valósítható meg eredményesen.
A változtatást azért is tartják fontosnak, mert egyre több sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési vagy tanulási nehézséggel küzdő gyerek jár óvodába.
A sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztése, terápiája, különórái vagy a szükséges speciális eszközök beszerzése komoly pluszkiadást jelenthet a családoknak. Ezeknek a többletköltségeknek az enyhítésére több budapesti önkormányzat is külön pénzügyi támogatást biztosít az SNI-s gyereket nevelőknek. A támogatás feltételei és összege kerületenként eltérő, és az is változik, milyen kiadásokra használható fel.
