Összességében az esetek hatvan százalékában küldte szakszolgálati vizsgálatra az Oktatási Hivatal a kérvényezőket, de a szakszolgálat szinte minden esetben javasolta a plusz egy év óvodát.
Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója megoszttotta lapunkkal a szakszolgálati kérelmek legfrissebb, már végleges adatait.
„Az OH nem egységesen, hanem megyénként másként dönt a szakszolgálati vizsgálati kérelmekről, ezáltal egyes megyékben a szülők és a gyerekek szükségtelenül nagyobb stressznek vannak kitéve” – írta korábban Miklós.
Amióta kérvényezni kell a plusz egy év ovit, azóta több ezer elsősnek kellett évet ismételnie
A legfrissebb adatokból is az látszik, hogy az Oktatási Hivatal megyénként máshogy dönt a szakszolgálati vizsgálati kérelmekről: míg Heves megyében 31 százalék volt, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben már 91 százalék. Ezek az adatok komoly kérdéseket vetnek fel az eljárás egységességével és igazságosságával kapcsolatban.
Az összesített adatok alapján az Oktatási Hivatal az esetek 60 százalékában küldte szakszolgálati vizsgálatra a plusz egy év óvodát kérvényezőket.
A szakszolgálat azonban 96 százalékban javasolta a plusz egy év óvodát, és az esetek mindössze két százalékában javasoltak iskolakezdést.
A szülők benyomása a szakszolgálati vizsgálatról alapvetően pozitív volt, mindössze 2 százalék mondta azt, hogy felszínes volt, és a gyereket inkább iskolába küldenék.
Arra a kérdésre azonban, hogy elutasítás esetén a szakszolgálat részletesen megbeszélte-e a javaslatát a szülővel, már 63 százalék válaszolt nemmel, és a kitöltők 12 százaléka szerint a szakszolgálat nem hallgatta meg részletesen a szülők véleményét.
Felesleges stresszt okoz a gyerekeknek és a szüleiknek az, hogy a hatodik életévüket betöltött óvodások iskolakezdésének halasztásáért benyújtott kérelmeket sok esetben felesleges vizsgálatokkal terhelik. Hadházy Ákos osztotta meg egy szülő személyes történetét.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
