Összességében az esetek hatvan százalékában küldte szakszolgálati vizsgálatra az Oktatási Hivatal a kérvényezőket, de a szakszolgálat szinte minden esetben javasolta a plusz egy év óvodát.
Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója megoszttotta lapunkkal a szakszolgálati kérelmek legfrissebb, már végleges adatait.
„Az OH nem egységesen, hanem megyénként másként dönt a szakszolgálati vizsgálati kérelmekről, ezáltal egyes megyékben a szülők és a gyerekek szükségtelenül nagyobb stressznek vannak kitéve” – írta korábban Miklós.
Amióta kérvényezni kell a plusz egy év ovit, azóta több ezer elsősnek kellett évet ismételnie
A legfrissebb adatokból is az látszik, hogy az Oktatási Hivatal megyénként máshogy dönt a szakszolgálati vizsgálati kérelmekről: míg Heves megyében 31 százalék volt, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben már 91 százalék. Ezek az adatok komoly kérdéseket vetnek fel az eljárás egységességével és igazságosságával kapcsolatban.
Az összesített adatok alapján az Oktatási Hivatal az esetek 60 százalékában küldte szakszolgálati vizsgálatra a plusz egy év óvodát kérvényezőket.
A szakszolgálat azonban 96 százalékban javasolta a plusz egy év óvodát, és az esetek mindössze két százalékában javasoltak iskolakezdést.
A szülők benyomása a szakszolgálati vizsgálatról alapvetően pozitív volt, mindössze 2 százalék mondta azt, hogy felszínes volt, és a gyereket inkább iskolába küldenék.
Arra a kérdésre azonban, hogy elutasítás esetén a szakszolgálat részletesen megbeszélte-e a javaslatát a szülővel, már 63 százalék válaszolt nemmel, és a kitöltők 12 százaléka szerint a szakszolgálat nem hallgatta meg részletesen a szülők véleményét.
Felesleges stresszt okoz a gyerekeknek és a szüleiknek az, hogy a hatodik életévüket betöltött óvodások iskolakezdésének halasztásáért benyújtott kérelmeket sok esetben felesleges vizsgálatokkal terhelik. Hadházy Ákos osztotta meg egy szülő személyes történetét.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
