Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter a közösségi oldalán foglalta össze a kormány megalakulása óta eltelt 120 nap legfontosabb oktatáspolitikai intézkedéseit. A bejegyzés szerint a gyermekek érdeke áll az oktatásügy középpontjában, szemben az előző kormányzati időszak gyakorlatával.
A miniszter kiemelte, hogy az oktatási rendszert lépésről lépésre, szakmai és társadalmi egyeztetések mentén alakítják át, szakemberek irányításával. Létrejött az önálló Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, amely a bölcsődéktől az egyetemekig egységes, gyermekközpontú szemléletet képvisel.
Iskolakezdési támogatás és Erasmus
A kormány 400 ezer rászoruló családnak biztosít 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, és döntés született a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkatársak kétlépcsős béremeléséről. Visszaadták az egyetemi hallgatóknak az európai mobilitási és kutatási lehetőségeket az Erasmus+ és Horizont Európa programokon keresztül.
Felfüggesztették a pedagógusok számára értelmetlen adminisztratív terhet jelentő teljesítményértékelési rendszert (TÉR), és újat dolgoznak ki. Megkezdték az iskolák és a tanárok autonómiájának visszaállítását, bővítették az iskolaigazgatók jogköreit, és helyreállították a nevelőtestületek döntési és véleményezési jogait. A pedagógusok sztrájkhoz való jogát is visszaadták.
Miniszteri utasításban rendelkeztek arról, hogy a korábbi kormányzás idején politikai okokból elbocsátott tanárokat vissza kell venni állásukba. Döntés született a tanárképzés kivezetéséről a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
Átalakult a Klebelsberg Központ és a tankerületek szerepe
Átvilágították a Klebelsberg Központ és a tankerületek működését. A Klebelsberg Központ Sinka Edit oktatáskutató vezetésével oktatási fejlesztő-kutató háttérintézménnyé alakul át. A tankerületek vezetői pozícióit szakmai alapon pályáztatják meg. Nyílt pályázaton alakították át az egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumait és felügyelőbizottságait.
Megkezdték a szakképzési centrumok kettős vezetésének és a kancellári rendszernek a felszámolását, a centrumok vezetőit pályázat útján választják ki. A 2026/2027-es tanév rendje összehangoltan, egységes rendszerben jelent meg a szakképzésre és a közoktatásra vonatkozóan, és először kapott helyet benne a „Gyerekek és diákok hangja” projektnap.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Egyszerűsítették a kompetenciamérések rendszerét, és nagyobb szabadságot adnak az intézményeknek a témanapok és témahetek megszervezésében. 14 pontos szakmai javaslatcsomagot küldtek az általános iskoláknak a gyerekek felesleges terhelésének csökkentése, valamint a mozgás, játék, alkotás és tapasztalati tanulás elősegítése céljából az alsó tagozaton.
Rugalmasabb iskolakezdés
A 2027/2028-as tanévtől rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Ha a szülő és az óvodapedagógus egyetért az iskolaérettségben, a gyermek megkezdheti az iskolát vagy maradhat az oviban, vita esetén szakértői vizsgálat segíti a döntést. Ehhez szükséges törvénymódosítás őszre várható.
Fontos kiemelni, hogy az előző években a plusz egy év ovit január közepéig a szülőknek kellett kérelmezniük az Oktatási Hivatalnál. Ehhez ugyan kérhettek óvodapedagógusi véleményt, de minden intézményben kaptak. Hogy helyből megkapta-e a gyerek a plusz egy évet, arról a beküldött indoklás és papírok (például orvosi igazolás, szakértői vélemény, védőnői státusz stb.) egy hivatalnok döntött, aki bizonytalan esetben továbbküldte a gyereket a szakszolgálatokhoz vizsgálatra. Bár a kérelmezők döntő többsége maradhatott plusz egy évet az oviban, de az a szülő, aki lecsúszott a határidőről, annak a gyereke akkor is elkezdte az elsőt szeptemberben, ha nem volt rá érett. Emiatt pedig 2021 óta az elsősök 4-5 százalékának évet kellett ismételnie.
Megújuló magyarérettségi és szabad tankönyvválasztás
Megkezdték a magyarérettségi megújítását, és teljesen megújították az érettségi tétel-előkészítő bizottságot. Megkezdték a szabad tankönyvválasztás helyreállítását és a kínálat bővítését. Egy nyilvános felhívás nyomán 209 tankönyvvé nyilvánítási kérelem érkezett, ebből 145 esetben az eljárás sikeresen lezárult, a tankönyvjegyzék folyamatosan bővül.
Az anafilaxiás allergiában szenvedő gyermekek védelmében segítették az intézményeket biztonságos eljárásrend kialakításában és a pedagógusok felkészítésében. Megakadályozták egy csepeli iskolában, hogy veszélyt jelentő felnőtt kerüljön gyermekek közelébe, és elindítják a jelzőrendszer felülvizsgálatát.
Lannert Judit kiemelte, hogy a minisztérium felállítása 16 év után önállóan képviseli a gyermekeket és az oktatás ügyét. Köszönetet mondott a diákok, tanárok, szülők, érdekképviseltek, egyházak és civil szervezetek partnerségéért, hangsúlyozva, hogy az oktatás csak széles körű konzultációk mentén alakítható. A PISA-eredmények is mutatják, hogy együtt kell megfordítani az elmúlt 16 év negatív folyamatait.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02qs53X6qbWr4h6QzcKdh9HhptPF3NJfKFNDMe5mt89SnMK1tJH2UyHRWebcHkXRGSl&id=61589397058487
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.