Amióta kérvényezni kell a plusz egy év ovit, azóta több ezer elsősnek kellett évet ismételnie

Legalább ötezer kisgyereknek kellett megismételnie az első osztályt az elmúlt években a túlbürokratizált iskolaérettségi rendszer következményeként – hívja fel a figyelmet a Szülői Hang Közösség. A szülői szervezet szerint a jelenlegi szabályozás sok gyermeket éretlenül kényszerít iskolába, ami hosszú távú tanulási és lelki problémákhoz vezethet.

A Népszava cikkében kiemelték, hogy a kormány 2020-ban alapvetően átalakította az iskolaérettség megállapításának rendszerét. A korábbi gyakorlattal szemben, amikor az óvodapedagógusok és a szülők közösen dönthettek arról, hogy a hatéves gyermek iskolaérett-e, az iskolakezdés halasztását ma már kizárólag az Oktatási Hivatalnál lehet kérelmezni. Az eljárás során a szülőknek kell beszerezniük minden szükséges dokumentumot, a végső döntést pedig a hivatal hozza meg, szükség esetén a pedagógiai szakszolgálatok bevonásával.

A Szülői Hang szerint a bonyolult és adminisztratív terhekkel járó rendszer miatt sok gyermek kimaradhat a halasztási eljárásból, és úgy kezdheti meg az iskolát, hogy még nem érett rá. Ezt támasztják alá a statisztikai adatok is: míg a hatéves óvodások aránya a 2019/2020-as tanévben még 63,7 százalék volt, addig a 2024/2025-ös tanévre ez az arány 56 százalékra csökkent a KSH adatai szerint.

Az évismétlések száma különösen az első osztályban kiugró. 2021 és 2024 között 4–5 százalék között mozgott az évismétlő elsősök aránya, a 2022/2023-as tanévben pedig elérte az 5,2 százalékot. A 2024/2025-ös és a 2025/2026-os tanévben is 4,5 százalék volt ez az arány, miközben a felsőbb évfolyamokon csupán 0,7–1,9 százalék között alakul. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi tanévben mintegy 4300 gyermek kezdte meg másodszorra az első osztályt.

Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy a 2025/2026-os tanévben például a 93995 elsős kisdiák közül 4246-nak kell évet ismételnie.

A Szülői Hang szerint ez rendkívül magas arány: átlagosan minden huszonkettedik elsős évismétlésre kényszerül. A szervezet becslése alapján a 2020-as rendszer bevezetése óta országosan legalább ötezerrel nőtt az évismétlések száma. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez csak a probléma látható része, mivel az éretlenül iskolába kerülő, de nem bukó gyerekek száma ennek többszöröse lehet.

A szülői szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy az

óvodapedagógusok kizárása az iskolaérettségi döntésekből

súlyos szakmai hiba, hiszen ők azok, akik a gyermekek fejlődését éveken át napi szinten követik. Szerintük számos tanulási és beilleszkedési probléma már óvodás korban felismerhető lenne.

A problémák súlyosbodását jelzi az is, hogy az Oktatási Hivatal adatai szerint 2020 és 2025 között jelentősen nőtt a súlyos tanulási zavarokkal küzdő gyermekek száma: míg öt évvel ezelőtt 29,4 ezer ilyen tanulót tartottak nyilván, addig mára számuk elérte a 35,7 ezret.

A Szülői Hang szerint sürgős változtatásokra lenne szükség az iskolaérettségi rendszerben, mert a jelenlegi szabályozás nem a gyermekek fejlődési sajátosságait, hanem az adminisztratív szempontokat helyezi előtérbe.

A mostani tanévben a plusz egy év ovit az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint 2025. december 29-től 2026. január 19-ig van lehetősége a szülőknek. Ha valaki erről a határidőről lecsúszik, akkor 2026 szeptemberében a hatéves akkor is elkezdi az elsőt, ha még nem lesz érett az iskolára.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.