350-500 ezer forintos ösztöndíjakkal utazhatnak külföldre a modelváltott egyetemek hallgatói és oktatói

Az első hallgatók és oktatók várhatóan 2024 őszén utazhatnak külföldre az új csereprogrammal.

  • Székács Linda

Tízmilliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre a kormány külföldi csereprogramjára, a Pannónia Ösztöndíjprogramra - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel.

Ahogy arról korábban már részletesen beszámoltunk, a január 15-én indult Pannónia Program keretein belül a kormány azoknak a modellváltott felsőoktatási intézmények hallgatóinak, oktatóinak és munkatársainak kedvezne, akiket tavaly januárban összeférhetetlenség miatt kizártak az Erasmus+ Programból, a befagyasztott forrásokat pedig a magyar kormánynak azóta sem sikerült feloldania, és egyezségre jutnia az Európai Unióval.

Az új program leírása szerint a kormány havi 350-500 ezer forintos ösztöndíjakat ígér a külföldre utazóknak, akik Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár szerint akár a világ topegyetemeire is kijuthatnak, olyan országokba többek között, mint az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Dél-Korea és Új-Zéland.

Czibere Károly, a Tempus Közalapítvány (TKA) kuratóriumának elnökét idézve a KIM közölte, hogy a magasabb ösztöndíjak és a több választható ország mellett garantált kreditelismerés segíti az egyetemisták külföldi tanulmányait, a TKA kuratóriumának március 7-i döntése alapján pedig mind a 21 modellváltó egyetem részesül támogatásban. Az egyetemeket már értesítették a támogatások mértékéről és feltételeiről, így a hallgatókat arra biztatják, hogy jelentkezzenek a programra.

Az első hallgatók, oktatók és kutatók várhatóan már 2024 őszétől igénybe tudják venni a program által kínált lehetőségeket.

Eszterhai Marcell, a Hallgató Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerint ugyanakkor "az Erasmus és Horizont Programokat érintő helyzet kritikus fordulóponthoz érkezett", és ha az őszi félévben nem folytatódhatnak, az komoly hátrányt jelentene a magyar diákok számára.

"A magyar egyetemisták oktatáshoz, vagy európai hallgatói szolgáltatásokhoz való hozzáférésének korlátozása nem elfogadható" - idézték az elnököt, aki kiemelte továbbá, hogy nagy előrelépésnek tartja, hogy a hallgatók külföldi tanulmányait teljes mértékben elismerik a magyarországi egyetemek a kreditek beszámításával.

A program részleteiről és az ösztöndíjak összegeiről bővebben itt olvashattok:

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.