Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Vida Ákos, a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium és a Milestone Intézet egykori diákja, jelenleg pedig a Georgia Institute of Technology mérnökhallgatója. Az AdaptaPlay-nek keresztelt fejlesztésével győzte meg a zsűrit a USG Innovation & Entrepreneurship Competitionön, írja a Milestone Intézet Facebook-posztjában.
Az AdaptaPlay egy videojáték-kontrollerre csatlakoztatható, moduláris kiegészítő, amelyet kifejezetten mozgáskorlátozott emberek számára fejlesztettek ki. Az eszköz célja, hogy azok is önállóan tudjanak videojátékokat irányítani, akik számára a hagyományos kontrollerek használata nehézséget vagy akár lehetetlenséget jelent. A fejlesztés különlegessége, hogy a kontrollert a felhasználók akár egy kézzel vagy fejmozgással is irányíthatják, így jóval szélesebb kör számára válhat elérhetővé a gaming élménye.
Vida Ákos eredetileg egy 3D-modellezési versenyre készülve kezdett bele a fejlesztésbe, azonban egy személyes tapasztalat teljesen új irányba terelte a fejlesztést.
A projekt akkor vált a fő fókuszommá, amikor egy cerebrális parézisben érintett barátommal teszteltük az eszközt
– mondta Ákos.
A cerebrális parézis – vagyis agyi bénulás – az izommozgások koordinációját és az izomtónust érintő állapot, amely sok esetben megnehezíti a finommotoros mozgásokat is. Vida Ákos szerint a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy még azonos diagnózis esetén is teljesen eltérő mozgáskorlátozottsággal élhetnek az emberek.
Erre válaszul az AdaptaPlay moduláris rendszerben készült: az egyes elemek személyre szabhatók és variálhatók attól függően, hogy a felhasználónak milyen mozgásfunkciói maradtak meg.
A fejlesztést a Georgia Tech InVenture Prize program döntőseként delegálták az országos innovációs versenyre, ahol Vida Ákos végül az első helyet szerezte meg. A győzelemért járó 15 ezer dolláros támogatást a fejlesztés további tesztelésére és gyártására fordítanák.
A tervek szerint a következő időszakban rehabilitációs központokban futó pilotprogramokat bővítenének, valamint növelnék a gyártási kapacitást is. „Célunk, hogy az eszköz eljusson ahhoz a több millió emberhez, akik szeretnének újra játszani” – fogalmazott a fejlesztő.
Lecsúsztatok az álomiskolátokról? Felvettek benneteket egy hátrébb sorolt iskolába, de közben meggondoltátok magatokat? Vagy esetleg sehova sem kerültetek be az általános felvételi eljárásban? Mutatjuk, mely topgimnáziumokban és technikumokban maradtak még üres férőhelyek a rendkívüli felvételin.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint az elsők között merült fel a neve az oktatási minisztérium államtitkári pozícióival kapcsolatban, hivatalos felkérést azonban végül nem kapott. A kormány cáfolta Pilz értesüléseit.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
