Kátai-Németh Vilmos: felülvizsgálják a gyermekvédelmi bejelentések rendszerét

Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.

Felmérik a gyermekvédelmi rendszer jelenlegi jelzési és bejelentési csatornáinak működését – közölte Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter a Facebook-oldalán.

A tárcavezető szerint az elmúlt időszakban azt térképezték fel, hogyan működnek jelenleg ezek a csatornák: kik és milyen problémákkal fordulnak hozzájuk, mi történik egy jelzés megtétele után, milyen utat jár be az információ, és hol vannak azok a pontok, ahol egy ügy elakadhat vagy akár el is veszhet a rendszerben. Azt is vizsgálják, hogy a jelzést tevők kapnak-e megfelelő visszacsatolást.

Az erről szóló egyeztetésen a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság mellett több olyan szervezet is részt vett, amely gyermekekkel kapcsolatos jelzéseket és segítségkéréseket fogad, továbbít vagy kezel. Köztük volt a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat, az áldozatsegítő központok, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, valamint a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány.

Nem feltétlenül új bejelentőfelületet hoznának létre

Kátai-Németh Vilmos hangsúlyozta, hogy a felmérés célja nem egy újabb központi bejelentőfelület automatikus létrehozása. Elsőként azt szeretnék megvizsgálni, hogy a jelenlegi rendszerben mely platformok és szolgáltatások működnek megfelelően, illetve milyen akadályok nehezítik a szakemberek munkáját.

A monitoring célja nem az, hogy automatikusan még egy új központi bejelentő felületet hozzunk létre. Az első a meglévő erőforrások felmérése és annak megértése, hogy milyen platformok, szolgáltatások működnek jól, milyen akadályokkal szembesülnek a munkatársak, hogyan erősíthető meg a bizalom és a transzparencia, a meglévő szolgáltatások ismertsége

- írta.

A miniszter szerint kulcsfontosságú, hogy a meglévő szolgáltatásokat úgy kapcsolják össze, hogy aki segítséget kér vagy gyermekvédelmi jelzést tesz, biztos lehessen abban, hogy az ügyét valóban kezelik, és a jelzése nem vész el a rendszerben.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.