Kátai-Németh Vilmos a gyerekek megszólaltatásának etikájára hívja fel a sajtó figyelmét, segítséget is ajánl
A miniszter egy nemrég megjelent cikk apropóján gyermekjogi aggályokról beszél.
A Népszava írt arról, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság hétfőn küldte el az intézményeknek az új, kötelezően betartandó útmutatót, amely részletesen szabályozza a gyerekekről, fogyatékossággal élő emberekről és más kiszolgáltatott helyzetben lévő személyekről készülő fényképek, videók és interjúk készítésének feltételeit.
A dokumentum egyértelműen fogalmaz:
A szakellátásban élő gyerekekről nem készülhet és nem jelenhet meg olyan fotó, videó vagy interjú, amely alapján felismerhetők, vagy amelyből beazonosítható, hogy gyermekvédelmi ellátásban élnek. Akkor sem, ha az illető még csecsemő! Ez akkor is igaz, ha a hozzájárulás rendelkezésre áll.
A gyerek beleegyezése nem lehet puszta formalitás
Az útmutató szerint minden gyerekről készült felvétel esetében szükséges az előzetes, megfelelő tájékoztatáson alapuló hozzájárulás. Ez nemcsak a törvényes képviselő engedélyét jelenti, hanem azt is, hogy a gyerek életkorának és érettségének megfelelő tájékoztatást kapjon, és valódi beleegyezését adja.
A levél hangsúlyozza:
A gyerek beleegyezése nem lehet formális. Nem elég, ha nem tiltakozik, vagy ‘tűri’ a helyzetet. Tudnia kell, milyen felvétel készül róla, hol jelenik meg, kik láthatják, és azt is, hogy bármikor mondhat nemet vagy visszavonhatja a hozzájárulását.
A szabályozás szerint a gyerekekről, fogyatékossággal élő emberekről vagy más kiszolgáltatott helyzetben lévő személyekről készülő tartalmak esetében az elsődleges szempont az érintettek méltóságának, biztonságának, magánéletének és személyes adatainak védelme.
A legfontosabb változás, hogy a szakellátásban élő gyerekek esetében még hozzájárulás birtokában sem jelenhet meg olyan tartalom, amelyből kiderülhet, hogy gyermekvédelmi ellátásban élnek.
A Népszava szerint az elmúlt években több gyermekvédelmi intézmény és szolgáltató is rendszeresen osztott meg képeket állami gondozott gyerekekről különböző rendezvényeken vagy sikertörténetek bemutatásakor. A lap arra is emlékeztet, hogy Fülöp Attila, a korábbi kormány gyermekvédelemért felelős államtitkára többször szerepelt közös fotókon és videókban gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiatalokkal.
A kiszolgáltatott helyzetek bemutatását is korlátozzák
Az új útmutató kitér arra is, hogy milyen esetekben nem szabad gyerekeket ábrázolni.
Gyereket nem szabad megalázó, kiszolgáltatott, intim vagy nevetségessé tevő helyzetben ábrázolni.
A szabályozás szerint kerülni kell a síró, sérült, maszatos, alvó, öltözetlen vagy más módon kiszolgáltatott helyzetben lévő gyerekek bemutatását. A fogyatékossággal élő emberek esetében pedig nem megengedett a sajnálatot keltő, lekezelő, infantilizáló vagy túlheroizáló ábrázolás sem. A fogyatékosság ténye csak akkor jelenhet meg hangsúlyosan, ha az valóban releváns az adott tartalom szempontjából.
Az új szabályozás célja, hogy nagyobb védelmet biztosítson a gyermekvédelmi ellátásban élő fiatalok személyiségi jogainak, és megakadályozza, hogy kiszolgáltatott helyzetük nyilvános megjelenések során sérüljön.
A gyerekek médiabeli megszólaltatásának kérdésére nemrég Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter is felhívta a figyelmet. Egy Facebook-bejegyzésében azt írta, a sajtónak kiemelt felelőssége van abban, hogyan és milyen körülmények között szólaltat meg gyerekeket, különösen a gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalokat. Bejelentette azt is, hogy a minisztérium a jövőben fokozott figyelemmel követi az ilyen megjelenéseket, gyermekjogi aggály esetén pedig szakmai visszajelzést ad a szerkesztőségeknek, valamint képzésekkel és szakmai anyagokkal is segítené a médiamunkások munkáját.
