A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A kérdés az, hogy ezeket a képességeket meg kell-e tanítani?
A hagyományos pedagógiai gondolkodás könnyen azt feltételezi, hogy a gyereknek először meg kell tanulnia tervezni, ellenőrizni és értékelni saját munkáját, és csak ezután képes önállóan tanulni. Heinz Klippert német pedagógus például arra hívta fel a figyelmet, hogy a túl nagy szabadság bizonyos tanulók számára túlterhelő lehet, ha még nem rendelkeznek az önálló tanuláshoz szükséges módszerekkel.
Csakhogy ebből egyáltalán nem következik, hogy ezeket a képességeket külön meg kell tanítani.
Egy kisgyerek már jóval az iskola előtt folyamatosan tervezi, figyeli és értékeli saját tevékenységét. Ha egy játék nem működik, másképpen próbálkozik. Ha valamit nem ért, kérdez. Ha valami sikerül, megismétli. A tanulás természetes folyamatában tehát jelen van mindaz, amit később metakogníciónak nevezünk.
Falko Peschel gyakorlata azért érdekes, mert megmutatja, mi történik akkor, ha az iskola nem akarja ezeket a képességeket előzetesen „megtanítani”, hanem lehetőséget ad a gyerekeknek arra, hogy használják őket. A tanulóknak van idejük saját tanulásukkal foglalkozni, döntéseket hozni, próbálkozni és hibázni. A gyakorlatban így fejlődik az önállóságuk és az önszabályozásuk.
Ez más megvilágításba helyezi Klippert problémáját is. Ha egy gyerek nem tud mit kezdeni egy teljesen nyitott feladathelyzettel, nem feltétlenül az a magyarázat, hogy „még nem tanulta meg az önállóságot”. Lehet, hogy egyszerűen túl kevés tapasztalata van az olyan helyzetekben, ahol valóban dönthet és felelősséget vállalhat saját tanulásáért.
Ezért szerintem érdemes különbséget tenni az önálló tanulás tanítása és az önálló tanulás lehetővé tétele között.
Természetesen szükség lehet segítségre, magyarázatra, útmutatásra. De nem biztos, hogy a gyereknek külön meg kell tanítani, hogyan tervezze, ellenőrizze és értékelje a tanulását. Sokkal fontosabb lehet, hogy legyen az iskolában rendszeresen olyan tanulási idő, amelyben ezt maga gyakorolhatja.
A kérdés tehát nem feltétlenül az, hogy: „Hogyan tanítsuk meg a gyereket önállóan tanulni?”
Hanem inkább: „Adunk-e neki elegendő lehetőséget arra, hogy önállóan tanuljon?”
Peschel gyakorlata arra utal, hogy az önszabályozás nem az iskola által létrehozandó képesség, hanem a gyerekben kezdettől jelen lévő adottság, amely megfelelő szabadság és tapasztalat mellett fejlődik.
Lehet, hogy a metakogníciót ezért nem elsősorban tanítani, hanem használni és fejlődni hagyni kell.
Tűkön ülve várják a pedagógusok és a diákok, hogy lesz-e új tantárgyuk – ki, mit és pontosan hogyan fog tanítani. A szakértők nem értenek egyet abban, hogy egy jól használható eszközként vagy külön tárgyként kellene az iskolákba vinni az AI-t.
A középiskolai felvételi önmagában is komoly terhelést jelenthet egy nyolcadikosnak, egy autizmusspektrum-zavarral élő diáknál azonban a felkészülés egészen más kérdéseket is felvethet. Hogyan lehet hónapokon keresztül készülni, ha a gyerek nehezen veszi rá magát az otthoni tanulásra? Mit lehet tenni, ha jó képességei ellenére nem önálló a tanulásban? És hogyan választ iskolát egy család, ha közben azt érzi, hogy maga a felvételi rendszer elsősorban a neurotipikus, szabálykövető és rendkívül szorgalmas gyerekeknek kedvez?
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
A kora gyermekkori ellátórendszer több ponton is átalakulhat a következő időszakban. A Civil Közoktatási Platform Dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztetett a tervekről, amelyek között a rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségének megteremtése is szerepel.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyetért Müller Annával abban, hogy nem kellene előírni, hogy az általános iskolások 16 óráig az iskolában maradjanak.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
