Hatályban marad a korlátozás: az alapítványi egyetemek továbbra sem vehetnek részt az Erasmus+ és Horizont programokban

21 magyar egyetemet zárnak ki a programokból.

Az Európai Bizottság friss határozata szerint megállapították, hogy a magyar jogszabályi módosítások nem kezelik megfelelően a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban fennálló összeférhetetlenségi aggályokat. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra és az általuk fenntartott szervezetekre vonatkozó intézkedésnek hatályban kell maradnia.

A Népszava információi szerint hiába módosította a kormány még novemberben a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról hozott törvényt, az EB továbbra sem elégedett a változtatásokkal, így a hazai modellváltó egyetemek továbbra sem vehetnek részt az Erasmus+ és a Horizont-programokban.

A közlemény szerint a bizottság egyértelműen felvázolta, milyen változtatások szükségesek, de egyelőre úgy tűnik a kormány ezeknek nem tudott eleget tenni. Azonban azt is közölték, hogy Magyarország bármikor bejelenthet új korrekciós intézkedéseket.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.