Hiába módosította a kormány a törvényt, úgy tűnik, továbbra is kimaradnak a modellváltó egyetemek az Erasmusból

Az Európai Bizottság még a héten visszadobhatja a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról hozott törvényt.

A Népszava információi szerint hiába módosította a kormány még novemberben a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról hozott törvényt, az Európai Bizottság továbbra sem elégedett a változtatásokkal, így a hazai modellváltó egyetemek továbbra sem vehetnek részt az Erasmus+ és a Horizont-programokban.

(Arról nem beszélve, hogy mivel Magyarország nem teljesítette a pénzek feloldásához szükséges feltételeket, ezért az ország több mint egymilliárd eurós, vagyis mintegy 400 milliárd forintnyi uniós támogatástól esik el a 2021–2027 közötti időszakban.)

Az EB a cikk szerint többek között azt kifogásolja, hogy a novemberi törvénymódosítás csak a felsőoktatási intézményekre terjed ki, nem pedig az összes alapítvány által fenntartott intézményre. Ráadásul a jogszabály csak azután lépne életbe, hogy az EB feloldotta a tiltást.

Legutóbb a hazai egyetemek közül a BME kezdeményezte a modellváltást, igaz ebben az esetben nem alapítvány, hanem egy vállalat lenne a fenntartó.

 

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.