A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézetének legújabb tanulmánykötete arra figyelmeztet, hogy a fiatalok gyakran a közösségi médiában keresnek enyhülést a szorongásukra, ám ezzel a káros megküzdési móddal általában csak elmélyítik és súlyosbítják a meglévő pszichés problémáikat.
A Nyakas Levente intézetvezető szerkesztésében megjelent „A média hatása a gyermekek pszichés fejlődésére” című kiadvány egy korábbi tudományos konferencia előadásait foglalja össze. A kötet tudományágakon átívelve mutatja be a digitális környezet, valamint a kiskorúak érzelmi, szociális és jogi helyzetének összefüggéseit, miközben rávilágít a hazai diákok mentális egészségének kritikus helyzetére.
A Tari Annamária tanulmányában bemutatott kutatások szerint a magyar egyetemisták és főiskolások több mint 40 százaléka mutat depressziós tüneteket, és közel ugyanennyien számoltak be öngyilkossági gondolatokról is. A szakember hangsúlyozza, hogy a Z és az alfa generáció tagjai a digitális világ legveszélyeztetettebb csoportjai közé tartoznak, mivel a személyiségfejlődésüket a közösségimédia-használat már egészen korai életszakaszban erőteljesen befolyásolja.
A fiatalok szabadidejét és digitális szokásait vizsgáló elemzések szintén aggasztó tendenciákat mutatnak. Koncz Patrik, Demetrovics Zsolt és Király Orsolya közös tanulmányából kiderül, hogy a magyar serdülők közel 72 százaléka rendszeresen játszik videójátékokkal, a fiúk pedig hetente átlagosan több mint 17 órát töltenek a képernyők előtt. A szerzők kiemelik, hogy a virtualitásba való menekülés gyakran már egy meglévő alapbetegség, például az ADHD vagy a depresszió tünete, a problémás használat pedig idővel komoly társas és tanulmányi nehézségekhez vezet.
A kötet egyik fejezete a digitális tér által felvetett jogi kihívásokra és a gyermekvédelem lehetőségeire fókuszál. Nyakas Levente rávilágít egy komoly szabályozási ellentmondásra, miszerint míg a fizikai adathordozón, például DVD-n érkező filmekre a fogadó ország szigorú gyermekvédelmi szabályai vonatkoznak, addig a streamingszolgáltatásoknál a származási ország elve érvényesül, ami gyakran lényegesen alacsonyabb védelmi szintet határoz meg.
A gyerekek világa ma sokkal összetettebb, mint akár egy évtizede volt. Folyamatos információáradat, közösségi média, képernyőidő, versengés – mindezek a tényezők állandó stresszforrást jelentenek. Bojti Andrea gyermekpszichológus szerint a legfontosabb feladat az, hogy a gyerekeket nem megóvni, hanem megerősíteni kell.
A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.
A PDSZ szerint a pedagógusértékelés valódi célja az lenne, hogy támogasson, nem az, hogy büntessen. A szervezet a központi teljesítményértékelési rendszer helyett a helyi hatáskörbe eső visszajelzést szorgalmazná.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A gyerekek válaszait összegyűjtik, és azokat kutatók dolgozzák majd fel.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
