A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézetének legújabb tanulmánykötete arra figyelmeztet, hogy a fiatalok gyakran a közösségi médiában keresnek enyhülést a szorongásukra, ám ezzel a káros megküzdési móddal általában csak elmélyítik és súlyosbítják a meglévő pszichés problémáikat.
A Nyakas Levente intézetvezető szerkesztésében megjelent „A média hatása a gyermekek pszichés fejlődésére” című kiadvány egy korábbi tudományos konferencia előadásait foglalja össze. A kötet tudományágakon átívelve mutatja be a digitális környezet, valamint a kiskorúak érzelmi, szociális és jogi helyzetének összefüggéseit, miközben rávilágít a hazai diákok mentális egészségének kritikus helyzetére.
A Tari Annamária tanulmányában bemutatott kutatások szerint a magyar egyetemisták és főiskolások több mint 40 százaléka mutat depressziós tüneteket, és közel ugyanennyien számoltak be öngyilkossági gondolatokról is. A szakember hangsúlyozza, hogy a Z és az alfa generáció tagjai a digitális világ legveszélyeztetettebb csoportjai közé tartoznak, mivel a személyiségfejlődésüket a közösségimédia-használat már egészen korai életszakaszban erőteljesen befolyásolja.
A fiatalok szabadidejét és digitális szokásait vizsgáló elemzések szintén aggasztó tendenciákat mutatnak. Koncz Patrik, Demetrovics Zsolt és Király Orsolya közös tanulmányából kiderül, hogy a magyar serdülők közel 72 százaléka rendszeresen játszik videójátékokkal, a fiúk pedig hetente átlagosan több mint 17 órát töltenek a képernyők előtt. A szerzők kiemelik, hogy a virtualitásba való menekülés gyakran már egy meglévő alapbetegség, például az ADHD vagy a depresszió tünete, a problémás használat pedig idővel komoly társas és tanulmányi nehézségekhez vezet.
A kötet egyik fejezete a digitális tér által felvetett jogi kihívásokra és a gyermekvédelem lehetőségeire fókuszál. Nyakas Levente rávilágít egy komoly szabályozási ellentmondásra, miszerint míg a fizikai adathordozón, például DVD-n érkező filmekre a fogadó ország szigorú gyermekvédelmi szabályai vonatkoznak, addig a streamingszolgáltatásoknál a származási ország elve érvényesül, ami gyakran lényegesen alacsonyabb védelmi szintet határoz meg.
A gyerekek világa ma sokkal összetettebb, mint akár egy évtizede volt. Folyamatos információáradat, közösségi média, képernyőidő, versengés – mindezek a tényezők állandó stresszforrást jelentenek. Bojti Andrea gyermekpszichológus szerint a legfontosabb feladat az, hogy a gyerekeket nem megóvni, hanem megerősíteni kell.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Távozik a Mathias Corvinus Collegium éléről Szalai Zoltán főigazgató. A HVG birtokába került búcsúlevél szerint nem saját elhatározásából hagyja el az intézményt, munkája az új vezetés döntése alapján szűnt meg.
Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.
Csehországban ez az arány közel kétszer ekkora.
Megjelentek a Közszolgállás oldalán a szakképzési centrumok főigazgatói pályázatai. A jelentkezőknek kevesebb mint egy hónapjuk van arra, hogy benyújtsák a pályázatukat.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb mélypontra esett a születésszám Magyarországon, az aktuális termékenységi viszonyok fennmaradása mellett 1,29 gyerek jutna egy nőre. A KSH adataira Magyar Péter is reagált.
A minisztérium az oktatás több területén is kíváncsi arra, mi működik jól a mindennapokban, mi okozza a legnagyobb nehézséget, és hol van leginkább szükség változásra.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Az egyeztetésen szóba került a pedagógusok értékelési rendszere, az SNI-s gyerekek ügye és az új NAT is.
