A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézetének legújabb tanulmánykötete arra figyelmeztet, hogy a fiatalok gyakran a közösségi médiában keresnek enyhülést a szorongásukra, ám ezzel a káros megküzdési móddal általában csak elmélyítik és súlyosbítják a meglévő pszichés problémáikat.
A Nyakas Levente intézetvezető szerkesztésében megjelent „A média hatása a gyermekek pszichés fejlődésére” című kiadvány egy korábbi tudományos konferencia előadásait foglalja össze. A kötet tudományágakon átívelve mutatja be a digitális környezet, valamint a kiskorúak érzelmi, szociális és jogi helyzetének összefüggéseit, miközben rávilágít a hazai diákok mentális egészségének kritikus helyzetére.
A Tari Annamária tanulmányában bemutatott kutatások szerint a magyar egyetemisták és főiskolások több mint 40 százaléka mutat depressziós tüneteket, és közel ugyanennyien számoltak be öngyilkossági gondolatokról is. A szakember hangsúlyozza, hogy a Z és az alfa generáció tagjai a digitális világ legveszélyeztetettebb csoportjai közé tartoznak, mivel a személyiségfejlődésüket a közösségimédia-használat már egészen korai életszakaszban erőteljesen befolyásolja.
A fiatalok szabadidejét és digitális szokásait vizsgáló elemzések szintén aggasztó tendenciákat mutatnak. Koncz Patrik, Demetrovics Zsolt és Király Orsolya közös tanulmányából kiderül, hogy a magyar serdülők közel 72 százaléka rendszeresen játszik videójátékokkal, a fiúk pedig hetente átlagosan több mint 17 órát töltenek a képernyők előtt. A szerzők kiemelik, hogy a virtualitásba való menekülés gyakran már egy meglévő alapbetegség, például az ADHD vagy a depresszió tünete, a problémás használat pedig idővel komoly társas és tanulmányi nehézségekhez vezet.
A kötet egyik fejezete a digitális tér által felvetett jogi kihívásokra és a gyermekvédelem lehetőségeire fókuszál. Nyakas Levente rávilágít egy komoly szabályozási ellentmondásra, miszerint míg a fizikai adathordozón, például DVD-n érkező filmekre a fogadó ország szigorú gyermekvédelmi szabályai vonatkoznak, addig a streamingszolgáltatásoknál a származási ország elve érvényesül, ami gyakran lényegesen alacsonyabb védelmi szintet határoz meg.
A gyerekek világa ma sokkal összetettebb, mint akár egy évtizede volt. Folyamatos információáradat, közösségi média, képernyőidő, versengés – mindezek a tényezők állandó stresszforrást jelentenek. Bojti Andrea gyermekpszichológus szerint a legfontosabb feladat az, hogy a gyerekeket nem megóvni, hanem megerősíteni kell.