A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézetének legújabb tanulmánykötete arra figyelmeztet, hogy a fiatalok gyakran a közösségi médiában keresnek enyhülést a szorongásukra, ám ezzel a káros megküzdési móddal általában csak elmélyítik és súlyosbítják a meglévő pszichés problémáikat.
A Nyakas Levente intézetvezető szerkesztésében megjelent „A média hatása a gyermekek pszichés fejlődésére” című kiadvány egy korábbi tudományos konferencia előadásait foglalja össze. A kötet tudományágakon átívelve mutatja be a digitális környezet, valamint a kiskorúak érzelmi, szociális és jogi helyzetének összefüggéseit, miközben rávilágít a hazai diákok mentális egészségének kritikus helyzetére.
A Tari Annamária tanulmányában bemutatott kutatások szerint a magyar egyetemisták és főiskolások több mint 40 százaléka mutat depressziós tüneteket, és közel ugyanennyien számoltak be öngyilkossági gondolatokról is. A szakember hangsúlyozza, hogy a Z és az alfa generáció tagjai a digitális világ legveszélyeztetettebb csoportjai közé tartoznak, mivel a személyiségfejlődésüket a közösségimédia-használat már egészen korai életszakaszban erőteljesen befolyásolja.
A fiatalok szabadidejét és digitális szokásait vizsgáló elemzések szintén aggasztó tendenciákat mutatnak. Koncz Patrik, Demetrovics Zsolt és Király Orsolya közös tanulmányából kiderül, hogy a magyar serdülők közel 72 százaléka rendszeresen játszik videójátékokkal, a fiúk pedig hetente átlagosan több mint 17 órát töltenek a képernyők előtt. A szerzők kiemelik, hogy a virtualitásba való menekülés gyakran már egy meglévő alapbetegség, például az ADHD vagy a depresszió tünete, a problémás használat pedig idővel komoly társas és tanulmányi nehézségekhez vezet.
A kötet egyik fejezete a digitális tér által felvetett jogi kihívásokra és a gyermekvédelem lehetőségeire fókuszál. Nyakas Levente rávilágít egy komoly szabályozási ellentmondásra, miszerint míg a fizikai adathordozón, például DVD-n érkező filmekre a fogadó ország szigorú gyermekvédelmi szabályai vonatkoznak, addig a streamingszolgáltatásoknál a származási ország elve érvényesül, ami gyakran lényegesen alacsonyabb védelmi szintet határoz meg.
A gyerekek világa ma sokkal összetettebb, mint akár egy évtizede volt. Folyamatos információáradat, közösségi média, képernyőidő, versengés – mindezek a tényezők állandó stresszforrást jelentenek. Bojti Andrea gyermekpszichológus szerint a legfontosabb feladat az, hogy a gyerekeket nem megóvni, hanem megerősíteni kell.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.
Sokan az alapképzés elvégzése után döntenek úgy, hogy pályát váltanának, és egy egészen más területen szereznének mesterdiplomát. De vajon lehet-e olyan mesterképzésre jelentkezni, amely nem kapcsolódik a korábbi diplomához?
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
