A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézetének legújabb tanulmánykötete arra figyelmeztet, hogy a fiatalok gyakran a közösségi médiában keresnek enyhülést a szorongásukra, ám ezzel a káros megküzdési móddal általában csak elmélyítik és súlyosbítják a meglévő pszichés problémáikat.
A Nyakas Levente intézetvezető szerkesztésében megjelent „A média hatása a gyermekek pszichés fejlődésére” című kiadvány egy korábbi tudományos konferencia előadásait foglalja össze. A kötet tudományágakon átívelve mutatja be a digitális környezet, valamint a kiskorúak érzelmi, szociális és jogi helyzetének összefüggéseit, miközben rávilágít a hazai diákok mentális egészségének kritikus helyzetére.
A Tari Annamária tanulmányában bemutatott kutatások szerint a magyar egyetemisták és főiskolások több mint 40 százaléka mutat depressziós tüneteket, és közel ugyanennyien számoltak be öngyilkossági gondolatokról is. A szakember hangsúlyozza, hogy a Z és az alfa generáció tagjai a digitális világ legveszélyeztetettebb csoportjai közé tartoznak, mivel a személyiségfejlődésüket a közösségimédia-használat már egészen korai életszakaszban erőteljesen befolyásolja.
A fiatalok szabadidejét és digitális szokásait vizsgáló elemzések szintén aggasztó tendenciákat mutatnak. Koncz Patrik, Demetrovics Zsolt és Király Orsolya közös tanulmányából kiderül, hogy a magyar serdülők közel 72 százaléka rendszeresen játszik videójátékokkal, a fiúk pedig hetente átlagosan több mint 17 órát töltenek a képernyők előtt. A szerzők kiemelik, hogy a virtualitásba való menekülés gyakran már egy meglévő alapbetegség, például az ADHD vagy a depresszió tünete, a problémás használat pedig idővel komoly társas és tanulmányi nehézségekhez vezet.
A kötet egyik fejezete a digitális tér által felvetett jogi kihívásokra és a gyermekvédelem lehetőségeire fókuszál. Nyakas Levente rávilágít egy komoly szabályozási ellentmondásra, miszerint míg a fizikai adathordozón, például DVD-n érkező filmekre a fogadó ország szigorú gyermekvédelmi szabályai vonatkoznak, addig a streamingszolgáltatásoknál a származási ország elve érvényesül, ami gyakran lényegesen alacsonyabb védelmi szintet határoz meg.
A gyerekek világa ma sokkal összetettebb, mint akár egy évtizede volt. Folyamatos információáradat, közösségi média, képernyőidő, versengés – mindezek a tényezők állandó stresszforrást jelentenek. Bojti Andrea gyermekpszichológus szerint a legfontosabb feladat az, hogy a gyerekeket nem megóvni, hanem megerősíteni kell.
Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
