Magyar diákok taroltak az amerikai innovációs világbajnokságon

Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.

Az Egyesült Államokban megrendezett International Science and Engineering Fair versenyen idén közel 2000 diák vett részt több mint 60 országból. Magyarországot a 34. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia győztesei képviselték - írja a Magyar Innovációs Szövetség sajtóközleményében.

Ivánka Laura a tengeri hulladék összegyűjtését segítő projektjével ért el sikert. A „Dive&Clean” nevű fejlesztés speciális víz alatti kukákkal támogatná a búvárok munkáját, és a mikroműanyagok begyűjtésében is segíthet. A diák a környezetmérnöki kategóriában egy érmet jelentő negyedik helyezést szerzett.

Két különdíjat is nyert Szokolai Lili, aki az agydaganat-sejtek célzott kezelésével kapcsolatos kutatásával versenyzett. A projektjéért összesen 5000 dolláros pénzjutalmat is kapott, emellett az American Chemical Society elismerését is átvehette. Lili évek óta kutatja a tumorőssejteket és dolgozik azon a módszeren, amely az agydaganat sejtek azonosítását és célzott elpusztítását teszi lehetővé a daganat őssejtek receptorait célzó hatóanyag segítségével.

Az ISEF a világ egyik legismertebb középiskolai tudományos versenye, ahol minden évben a legjobb fiatal kutatók és fejlesztők mutatják be projektjeiket.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.