Erasmus-ügy: tizenkét pontban minősítette alkalmatlannak az Európai Bizottság a magyar törvényt

A döntést már hétfőn nyilvánosságra hozták, de szerda estére részletes indoklást is fűztek a határozathoz.

  • Rodler Lili

Ettől a jogszabálytól függ az, hogy a modellváltott egyetemek hozzáférhetnek-e az Erasmus+ és a kutatás-fejlesztést támogató Horizon Europe programok EU-s finanszírozásához, amelynek megvonásáról két évvel ezelőtt döntöttek a tagállamok a kuratóriumok működésében feltárt összeférhetetlenségi körülmények miatt, foglalta össze a hvg.hu dióhéjban az elmúlt időszak Erasmussal kapcsolatos történéseit.

Közel két év elteltével, december 2-án nyújtotta be a kormány a parlament által elfogadott jogszabályt. Az Európai Bizottság két hét elteltével közölte, hogy a magyar törvény nem ad választ a felmerült kifogásokra, így a korlátozások továbbra is érvényben maradnak. A döntést a brüsszeli testület hétfőn adta nyilvánosságra, ám abban még nem fejtették ki bővebben az indokokat, mint a szerda este megjelent határozatban.

Az Európai Bizottság hiányolja többek között azt, hogy

  1. a vonatkozó rendelkezések hatálybalépésének időpontja nem tehető függővé attól, amikortól a kekvák korlátozását hatályon kívül helyezik vagy módosítják, azaz a korrekciós intézkedésnek hatályosnak kell lennie, amikor azt az Európai Bizottsághoz benyújtják;
  2. a szabályokat minden olyan jogi személyre alkalmazni kell, amelyre a tanácsi

    végrehajtási határozat vonatkozik (magyarul nem lehet kivételezni a nem egyetemi kekvákkal, ahogy a kormány módosítása teszi);
  3. a szabályokat pályázati feltételekként kell alkalmazni legalább attól az

    időponttól, amikor valamely közérdekű vagyonkezelő alapítvány

    és/vagy bármely fenntartott jogi személy uniós finanszírozást igényel, ezt a finanszírozás teljes időtartama alatt is biztosítani kell;
  4. a közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriuma, illetve felügyelőbizottsága tagjának, valamint az uniós finanszírozást igénylő fenntartott jogi személy ügyvezetőjének megbízatását időben korlátozni kell – attól függetlenül, hogy a megbízatás folyamatban volt-e az új szabályok hatálybalépésekor vagy az

    uniós pénzügyi támogatás igénylésekor;
  5. a szabályoknak egyaránt vonatkozniuk kell a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumának, illetve felügyelőbizottságának új és meglévő tagjaira, valamint a fenntartott jogi személyek új és meglévő ügyvezetőire;
  6. az összeférhetetlenség hiányát ellenőrizni kell és szigorúan be kell tartatni, mivel a függetlenségre, a feddhetetlenségre, a pártatlanságra és az integritásra vonatkozó általános követelmények nem elegendőek;
  7. a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumának és felügyelőbizottságának tagjai, valamint a fenntartott jogi személyek ügyvezetői a kinevezésük előtt nyújtsanak be összeférhetetlenségi nyilatkozatot és vagyonnyilatkozatot, ezt rendszeresen meg kell ismételni;
  8. a kiválasztási követelményeiket még azelőtt ellenőrizni kell, hogy az adott közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagy fenntartott jogi személy uniós finanszírozás igénylésére jogosultnak minősülne;
  9. ezt egy jogilag kötelező erejű határozatot kibocsátó, független testületnek kell elvégeznie;
  10. az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozataikat az Integritás Hatóságnak (IH) kell ellenőriznie;
  11. ehhez minden eszközt meg kell adni az IH-nak;
  12. megfelelő módszertan és eljárás kell, hogy hatékonyan megelőzzék az

    összeférhetetlenséget, valamint javítsák az átláthatóságot és az

    elszámoltathatóságot.

 

A döntést a lengyel Pjotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagja jegyezte ellen. Eszerint a magyar kormánynak továbbra is bármikor lehetősége van arra, hogy a felsorolt kifogások orvoslását elvégezze és az elzárt uniós forrásokat megnyissa.

Az Európai Bizottság határozatával kapcsolatban hat modellváltó egyetem kifejtette a véleményét. Szerintük az Európai Unió magyar kormánnyal kapcsolatos problémáihoz semmi közük a magyar egyetemeknek. Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashattok.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.