Eldőlt: a Waldorf-iskolák ugyanúgy működhetnek tovább, mint eddig

Egyeztetett a Magyar Waldorf Szövetség az oktatási államtitkárral a Waldorf-iskolák eddigi kétesnek tűnő helyzetéről. A köznevelési törvény módosítása, és a szabályok változása ellenére a Waldorf-iskolák ugyanúgy működhetnek majd tovább, mint eddig.

  • Eduline

Ahogyan arról korábban már írtunk, a köznevelési törvény változása nem volt egyértelmű a Waldorf-iskolákra nézve. Nem lehetett egészen pontosan tudni, hogy az hogyan befolyásolja majd az alternatív iskola helyzetét. Szabó Zoltán, a Magyar Waldorf Szövetség ügyvezetője akkori nyilatkozata szerint a héten mindenre szerettek volna fényt deríteni.

Így is történt, az Index megkeresésére az ügyvezető elmondta, szerdán személyesen egyeztettek Bódis József oktatási államtitkárral és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárral - és szerencsére megnyugtató válaszokat kaptak kérdéseikre.

A szöveges értékelés lehetősége eddig is szinte biztos volt, hogy továbbra is maradhat, azonban a kerettantervhez való igazodás megszabása aggályokat okozott: "nem volt egyértelmű, mit is jelent az, hogy a kerettanterv tantárgyi struktúrájától nem térhetünk el 30 százaléknál nagyobb mértékben" - mondta az Indexnek Szabó Zoltán. Az egyeztetés során azonban kiderült, a Waldorf-iskolák eddigi gyakorlata megfelel a módosított köznevelési törvénynek is - így megoldódott minden eddigi bizonytalan kérdés.

Ami pedig az óvoda- és tankötelességet illeti, habár a döntések joga az Oktatási Hivatalhoz (utóbbi), valamint a kormányhivatalokhoz (előbbi kérdéskör) fog kerülni, Szabó Zoltán szerint továbbra is az óvoda véleményére fognak támaszkodni, ami a döntéseket illeti, de hozzáteszi: a központosítás jelentős többletadminisztrációt fog okozni, de érdemben nem korlátozza a szülők jogait sem.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Komoly gondokat jelenthet a köznevelési törvény módosítása az óvodákban

Múlt héten szavazta meg az Országgyűlés a köznevelési törvény módosítását, ami több ponton is érinti az óvodások, óvodapedagógusok és a szülők helyzetét is. Az óvodába járási kötelezettség alóli felmentés korhatára ötről négy évre csökken, az eddigi rugalmas iskolakezdést pedig felváltja hatéves korban kötelező iskolakezdés. Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnökével beszélgettünk a változásokról.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.