Egyeztetett a Magyar Waldorf Szövetség az oktatási államtitkárral a Waldorf-iskolák eddigi kétesnek tűnő helyzetéről. A köznevelési törvény módosítása, és a szabályok változása ellenére a Waldorf-iskolák ugyanúgy működhetnek majd tovább, mint eddig.
Ahogyan arról korábban már írtunk, a köznevelési törvény változása nem volt egyértelmű a Waldorf-iskolákra nézve. Nem lehetett egészen pontosan tudni, hogy az hogyan befolyásolja majd az alternatív iskola helyzetét. Szabó Zoltán, a Magyar Waldorf Szövetség ügyvezetője akkori nyilatkozata szerint a héten mindenre szerettek volna fényt deríteni.
Így is történt, az Index megkeresésére az ügyvezető elmondta, szerdán személyesen egyeztettek Bódis József oktatási államtitkárral és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárral - és szerencsére megnyugtató válaszokat kaptak kérdéseikre.
A szöveges értékelés lehetősége eddig is szinte biztos volt, hogy továbbra is maradhat, azonban a kerettantervhez való igazodás megszabása aggályokat okozott: "nem volt egyértelmű, mit is jelent az, hogy a kerettanterv tantárgyi struktúrájától nem térhetünk el 30 százaléknál nagyobb mértékben" - mondta az Indexnek Szabó Zoltán. Az egyeztetés során azonban kiderült, a Waldorf-iskolák eddigi gyakorlata megfelel a módosított köznevelési törvénynek is - így megoldódott minden eddigi bizonytalan kérdés.
Ami pedig az óvoda- és tankötelességet illeti, habár a döntések joga az Oktatási Hivatalhoz (utóbbi), valamint a kormányhivatalokhoz (előbbi kérdéskör) fog kerülni, Szabó Zoltán szerint továbbra is az óvoda véleményére fognak támaszkodni, ami a döntéseket illeti, de hozzáteszi: a központosítás jelentős többletadminisztrációt fog okozni, de érdemben nem korlátozza a szülők jogait sem.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Komoly gondokat jelenthet a köznevelési törvény módosítása az óvodákban
Múlt héten szavazta meg az Országgyűlés a köznevelési törvény módosítását, ami több ponton is érinti az óvodások, óvodapedagógusok és a szülők helyzetét is. Az óvodába járási kötelezettség alóli felmentés korhatára ötről négy évre csökken, az eddigi rugalmas iskolakezdést pedig felváltja hatéves korban kötelező iskolakezdés. Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnökével beszélgettünk a változásokról.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
