Egyeztetett a Magyar Waldorf Szövetség az oktatási államtitkárral a Waldorf-iskolák eddigi kétesnek tűnő helyzetéről. A köznevelési törvény módosítása, és a szabályok változása ellenére a Waldorf-iskolák ugyanúgy működhetnek majd tovább, mint eddig.
Ahogyan arról korábban már írtunk, a köznevelési törvény változása nem volt egyértelmű a Waldorf-iskolákra nézve. Nem lehetett egészen pontosan tudni, hogy az hogyan befolyásolja majd az alternatív iskola helyzetét. Szabó Zoltán, a Magyar Waldorf Szövetség ügyvezetője akkori nyilatkozata szerint a héten mindenre szerettek volna fényt deríteni.
Így is történt, az Index megkeresésére az ügyvezető elmondta, szerdán személyesen egyeztettek Bódis József oktatási államtitkárral és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárral - és szerencsére megnyugtató válaszokat kaptak kérdéseikre.
A szöveges értékelés lehetősége eddig is szinte biztos volt, hogy továbbra is maradhat, azonban a kerettantervhez való igazodás megszabása aggályokat okozott: "nem volt egyértelmű, mit is jelent az, hogy a kerettanterv tantárgyi struktúrájától nem térhetünk el 30 százaléknál nagyobb mértékben" - mondta az Indexnek Szabó Zoltán. Az egyeztetés során azonban kiderült, a Waldorf-iskolák eddigi gyakorlata megfelel a módosított köznevelési törvénynek is - így megoldódott minden eddigi bizonytalan kérdés.
Ami pedig az óvoda- és tankötelességet illeti, habár a döntések joga az Oktatási Hivatalhoz (utóbbi), valamint a kormányhivatalokhoz (előbbi kérdéskör) fog kerülni, Szabó Zoltán szerint továbbra is az óvoda véleményére fognak támaszkodni, ami a döntéseket illeti, de hozzáteszi: a központosítás jelentős többletadminisztrációt fog okozni, de érdemben nem korlátozza a szülők jogait sem.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Komoly gondokat jelenthet a köznevelési törvény módosítása az óvodákban
Múlt héten szavazta meg az Országgyűlés a köznevelési törvény módosítását, ami több ponton is érinti az óvodások, óvodapedagógusok és a szülők helyzetét is. Az óvodába járási kötelezettség alóli felmentés korhatára ötről négy évre csökken, az eddigi rugalmas iskolakezdést pedig felváltja hatéves korban kötelező iskolakezdés. Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnökével beszélgettünk a változásokról.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
