Törvénymódosítás: lehet, hogy a Waldorf-iskolák ugyanúgy működhetnek tovább?

A héten kiderül, hogy a köznevelési törvénymódosítás pontosan hogyan érinti a Waldorf-iskolákat.

  • Eduline

Bár a köznevelési törvény módosítását megszavazták, a pontos egyeztetések még nem zárultak le, így például még az sem dőlt el, hogy a jogszabály változása pontosan hogyan befolyásolja majd a Waldorf-iskolák életét. Szabó Zoltán, a Magyar Waldorf Szövetség ügyvezetője tegnap a Klubrádióban azt mondta: a héten lesz egy találkozójuk az oktatási államtitkársággal, amelynek célja, hogy megpróbálják értelmezni a köznevelési törvény által meghatározott keretrendszert - vagyis azt, hogy a módosítási javaslat pontosan milyen változással jár, ha jár majd a Waldorf-oktatásban.

Azt már biztosan lehet tudni - mivel a törvénybe nem került bele az osztályozás kötelezettsége - a Waldorf-iskolákban továbbra sem lesz kötelező jegyeket adni, maradhat a diákok iskolai teljesítményének, fejlődésének szöveges értékelése. Azonban az a módosítás, miszerint az oktatási miniszter által kiadott központi kerettantervtől maximum 30 százalékban térhetnek el az intézmények, kérdéseket vet fel a Waldorf-iskolák esetében.

Az ügyvezető szerint a változás nagyon súlyosan érintheti a Waldorf-iskolákat abban az esetben, ha mindez kiterjed az epochális rendszer működésére is. A Waldorf-iskolákban nem 45 perces tanórák vannak, hanem blokkokban történik az oktatás - ezt eddig semmilyen módon nem szabályozták. Ami a százalékot illeti pedig, a szövetség számításai szerint jelenleg huszonvalahány százalékban térhetnek el a mostani kerettantervtől. Ez tehát - a saját számításaik szerint - belefér a módosított, 30 százalékos szabályba. Kérdés, hogy a törvénymódosítás mögött milyen tantárgyi struktúrák, értelmezések vannak, ennek járnak utána a héten. Szabó Zoltán hozzátette, egyelőre bizakodóak.

Megszavazták a köznevelési törvény módosítását: mi változik ezután?

Múlt hét pénteken megszavazták a köznevelési törvény módosító javaslatát. A változás az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását is érinti. Összegyűjtöttük a változásokat.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.