Van kiút az új köznevelési törvény szabályai alól? A TASZ útmutatót készített szülőknek

A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) összegyűjtötte, hogyan lehet élni a köznevelési törvény módosítása kapcsán még megmaradt lehetőségekkel, valamint irányt mutat afelé, hogyan lehet érdemes fellépni az egyes korlátozásokkal szemben.

  • Eduline

Útmutatót készített a TASZ azoknak a szülőknek, akik szeretnének a csütörtökön aláírt köznevelési törvény ellenére szabadon dönteni gyermekük taníttatásáról - írta meg a hvg.hu. A jogvédő szervezet szerint a jogszabály sok esetben nem fogalmaz egyértelműen, de a hiányosságok egyben lehetőséget is jelentenek a pozitív jogértelmezésre.

Áder János ma aláírta a köznevelési törvény módosítását

A parlament.hu állapotjelzése szerint ma Áder János aláírta a köznevelési törvény módosítását.

A szervezet útmutatójában számos lehetőséget kínál azoknak a szülőknek, akik gyermekük fejlődésének érdekében más taníttatási utat választanának, mint amit a törvény előír. Emellett azt is bemutatja, milyen lehetőségei vannak azoknak a szülőknek, akik nem szeretnék már 4 éves korában óvodába adni gyermeküket, és azoknak is, akiknek már elmúlt 4 éves a gyermeke, de fel szeretnék menteni az óvodába járás kötelezettsége alól - írják.

Hozzáteszik, választ kaphatnak kérdéseikre azok a szülők is, akiknek gyermeke iskolakezdés előtt áll, de valamilyen okból kifolyólag nem szeretnék 6 éves korában iskolába adni, ahogy ezt az új törvény előírja. Az útmutatóból a TASZ szerint a legtöbb kritikával illetett változtatásról, a magántanulóság megszüntetéséről, és az egyéni munkarend nehezen átlátható rendszeréről is tájékozódhatnak a szülők.

Megszavazták a köznevelési törvény módosítását: mi változik ezután?

Múlt hét pénteken megszavazták a köznevelési törvény módosító javaslatát. A változás az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását is érinti. Összegyűjtöttük a változásokat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.