Egyeseket osztogatnak egymásnak oktatásügyben a képviselők

Egymásnak mentek a képviselők az oktatás ügye miatt kedden napirend előtt az Országgyűlésben. A DK-s Arató Gergely szerint "ennyire nem lehet hülyének lenni ingyen", a kormánynak politikai szándéka az oktatás tönkretétele. Rétvári Bence Emmi-államtitkár szerint folyamatosan javítják az iskolák működési feltételeit.

  • eduline/mti
MTI / Bruzák Noémi

Arató Gergely DK-s képviselő a közelgő tanévzárás kapcsán azt mondta: az oktatási kormányzat idei bizonyítványa sem szebb, mint a korábbiak, mert a kormánynak nem jó a problémamegoldó képessége az oktatás területén.

Hangsúlyozta: már nemcsak a tanárok és a szülők mondják, hogy nem jó az oktatási rendszer, hanem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is felhívta a figyelmet az oktatás problémáira. A képviselő szerint a kormány nem fordít elég figyelmet az oktatási rendszerre és a pedagógusok fizetésére. "Ennyire nem lehet hülyének lenni ingyen", a kormánynak politikai szándéka az oktatás tönkretétele - értékelt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta: a 2010 előtti szocialista kormányok intézkedései, így az iskolabezárások, a tanárok elbocsátása és egyhavi fizetésük elvétele, illetve az önkormányzatok 12 milliárd forintos adóssága valóban tesztelte a kabinet problémamegoldó képességét.

Szerinte azonban ezeket a problémákat sikerült orvosolni: bevezették a pedagógusok életpályamodelljét, emelték a tanárok fizetését, folyamatosan javítják az iskolák működési feltételeit. Elmondta: az MTA-val a köznevelési kerekasztalon két éve szoros együttműködésben vannak, a problémák jó részét ugyanúgy látják, és a megoldásokon is közösen dolgoznak.

Súlyos tanárhiány, torzuló oktatási rendszer: keményen odacsapott az MTA

A magyar állam legfontosabb feladatai között tartja számon az oktatásügyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) - nyilvánította ki az MTA 189. közgyűlésének első, hétfői napján elfogadott határozat, amely változásokat sürget az oktatásügyben.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.