Nem lesz miniszter Bódis Kriszta a készülő Tisza-kormányban, de így is kulcsszerepet kap. Magyar Péter bejelentette, hogy a Miniszterelnökségen belül társadalompolitikai koordinációval fog foglalkozni.
A Telex írt arról, hogy Magyar Péter a leendő gyermek- és oktatásügyi minisztert, Lannert Juditot bemutató beszélgetésben jelentette be, hogy Bódis Krisza feladata az lesz, hogy összehangolja többek között az oktatás, az egészségügy és a szociálpolitika működését. Ez a terület különösen fontos lehet a diákok szempontjából is, hiszen ezek a rendszerek gyakran egymásra épülnek – például a hátrányos helyzetű tanulók támogatásában.
A szakember így Ruff Bálint kancelláriaminiszter minisztériumában kap szerepet, bár az egyelőre nem derült ki, pontosan milyen pozícióban dolgozik majd.
Bódis neve korábban felmerült lehetséges miniszterjelöltként is. Egy tavalyi Magyar Narancs interjúban úgy fogalmazott: nem a pozíciók érdeklik, hanem a konkrét feladatok, de egy miniszteri szerepet sem utasítana vissza. A hozzá legközelebb álló szociális és családügyi területet végül Kátai-Németh Vilmos irányítja majd a kormányban.
Bódis Kriszta író, pszichológus és dokumentumfilmes, aki a Van Helyed Alapítvány vezetőjeként vált ismertté. Munkája során főként hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok támogatásával foglalkozott. Diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte, később pedig több felsőoktatási intézményben is tanított. A 2026-os választáson egyéni országgyűlési képviselő lett, miután legyőzte Ferencz Orsolya kormánypárti jelöltet.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
