Bódis Kriszta többek között az oktatással is foglalkozni fog Ruff Bálint minisztériumában

Nem lesz miniszter Bódis Kriszta a készülő Tisza-kormányban, de így is kulcsszerepet kap. Magyar Péter bejelentette, hogy a Miniszterelnökségen belül társadalompolitikai koordinációval fog foglalkozni.

A Telex írt arról, hogy Magyar Péter a leendő gyermek- és oktatásügyi minisztert, Lannert Juditot bemutató beszélgetésben jelentette be, hogy Bódis Krisza feladata az lesz, hogy összehangolja többek között az oktatás, az egészségügy és a szociálpolitika működését. Ez a terület különösen fontos lehet a diákok szempontjából is, hiszen ezek a rendszerek gyakran egymásra épülnek – például a hátrányos helyzetű tanulók támogatásában.

A szakember így Ruff Bálint kancelláriaminiszter minisztériumában kap szerepet, bár az egyelőre nem derült ki, pontosan milyen pozícióban dolgozik majd.

Bódis neve korábban felmerült lehetséges miniszterjelöltként is. Egy tavalyi Magyar Narancs interjúban úgy fogalmazott: nem a pozíciók érdeklik, hanem a konkrét feladatok, de egy miniszteri szerepet sem utasítana vissza. A hozzá legközelebb álló szociális és családügyi területet végül Kátai-Németh Vilmos irányítja majd a kormányban.

Oktatási háttér és szakmai tapasztalat

Bódis Kriszta író, pszichológus és dokumentumfilmes, aki a Van Helyed Alapítvány vezetőjeként vált ismertté. Munkája során főként hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok támogatásával foglalkozott. Diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte, később pedig több felsőoktatási intézményben is tanított. A 2026-os választáson egyéni országgyűlési képviselő lett, miután legyőzte Ferencz Orsolya kormánypárti jelöltet.

Bódis Kriszta: „Nem fogadhatjuk el, hogy ma Magyarországon a szülőknek kell harcolniuk azért, ami alapjog: a gyermekük megfelelő fejlesztése, ellátása, méltó oktatása”

Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.