Nem lesz miniszter Bódis Kriszta a készülő Tisza-kormányban, de így is kulcsszerepet kap. Magyar Péter bejelentette, hogy a Miniszterelnökségen belül társadalompolitikai koordinációval fog foglalkozni.
A Telex írt arról, hogy Magyar Péter a leendő gyermek- és oktatásügyi minisztert, Lannert Juditot bemutató beszélgetésben jelentette be, hogy Bódis Krisza feladata az lesz, hogy összehangolja többek között az oktatás, az egészségügy és a szociálpolitika működését. Ez a terület különösen fontos lehet a diákok szempontjából is, hiszen ezek a rendszerek gyakran egymásra épülnek – például a hátrányos helyzetű tanulók támogatásában.
A szakember így Ruff Bálint kancelláriaminiszter minisztériumában kap szerepet, bár az egyelőre nem derült ki, pontosan milyen pozícióban dolgozik majd.
Bódis neve korábban felmerült lehetséges miniszterjelöltként is. Egy tavalyi Magyar Narancs interjúban úgy fogalmazott: nem a pozíciók érdeklik, hanem a konkrét feladatok, de egy miniszteri szerepet sem utasítana vissza. A hozzá legközelebb álló szociális és családügyi területet végül Kátai-Németh Vilmos irányítja majd a kormányban.
Bódis Kriszta író, pszichológus és dokumentumfilmes, aki a Van Helyed Alapítvány vezetőjeként vált ismertté. Munkája során főként hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok támogatásával foglalkozott. Diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte, később pedig több felsőoktatási intézményben is tanított. A 2026-os választáson egyéni országgyűlési képviselő lett, miután legyőzte Ferencz Orsolya kormánypárti jelöltet.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Bár a petíció kezdeményezője a KDNP ifjúsági szervezetében vezet munkacsoportot, egy új közlemény szerint a több száz diákot csak az köti össze, hogy azt szeretnék: ne nélkülük döntsenek a kar sorsáról. A diákok arra reagáltak, hogy Lannert Judit kivonná a tanárképzést az NKE-ről.
Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
Az emelt szintű szóbeliken mintegy 74 877-en vizsgáztak.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.
