"Miért kell a gyerekek arcába kampányszövegeket tolni?"

„Nem lehetne, hogy politikusok ne vehessenek részt évnyitókon? Miért kell gyerekek arcába kampányszövegeket nyomni?” – teszi fel a kérdést Facebook-oldalán Balatoni József történelemtanár, ismertebb nevén Jocó bácsi.

  • Eduline
Túry Gergely

„Nézem a tévében a szép, csillivilli hivatalos évnyitókat, volt "szerencsém" egyen részt is venni. Továbbra is vallom és kérem, nem lehetne, hogy politikusok ne vehessenek részt évnyitókon? Miért kell gyerekek arcába kampányszövegeket nyomni? Nem lehetne egy gyerekek nélküli, nagyszabású politikai évnyitót tartani, ahol aztán annyit és arról beszélnek, amennyit és amiről akarnak? Az évnyitót pedig meghagyni csak nekik, megélni az iskolás lét kezdetét?” – írja Facebook-oldalán Balatoni József.

Hozzáteszi: az elsősöket biztosan nem érdekli, hogy ki hány milliót adott, mit intézett el és mit ígér, mi lesz, ha majd esetleg ő lesz valahol, valamikor, valaki. „Érteni nem értik, csak a türelmüket teszik próbára, meddig tudnak biodíszletként viselkedni. Ahogy egy nagyon kedves barátom dédimamája mondta mindig, Isten nyugosztalja: "Gyerekek, hát mirű jó ez?" – írja.

Őszintén bocsánatot tudnak kérni azért, amit az elmúlt években az oktatással tettek? - kemény üzenet Jocó bácsitól

Önök el tudják fogadni, hogy gyermekük, unokájuk szakóráit éppen az a pedagógus tartsa, aki ráér, mert nincs szaktanár? Önök engednék, hogy a gyermekük, unokájuk veszélyes körülmények között, a lépcsőn, raktárban rohangálva tesizzen? Önök engednék, hogy a fejlesztésre szoruló gyermekük, unokájuk ne kapja meg a neki szükséges fejlesztéseket, mert nincs rá ember?

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.