A Törvényszék szerint fennáll a veszélye annak, hogy politikai befolyás érvényesül az uniós finanszírozású egyetemi programokban, akár az Erasmus-ösztöndíjas hallgatók kiválasztásában is.
Elutasította az Európai Unió Törvényszéke annak a hat magyar egyetemnek a keresetét, amelyek a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (KEKVA), illetve az általuk fenntartott intézményeket érintő uniós finanszírozási korlátozás miatt fordultak bírósághoz – írja az MTI.
Az egyetemek azt szerették volna elérni, hogy a Törvényszék semmisítse meg az Európai Unió Tanácsának vonatkozó rendelkezését: többek között arra hivatkoztak, hogy egyik érintett intézmény sem követett el jogállamisági elvsértést, és szerintük nincs kapcsolat a jogállamiság elveinek esetleges megsértése és annak az uniós költségvetésre gyakorolt hatása között.
A Törvényszék szerdán kihirdetett ítéletében azonban megállapította, hogy a Tanácsnak megvolt a szükséges hatásköre az intézkedés meghozatalára. A testület szerint ebben az esetben az uniós költségvetés megállapításával és végrehajtásával kapcsolatos hatáskörét gyakorolta, nem pedig az oktatás vagy a kutatás területén avatkozott be.
A Törvényszék szerint a Tanács arra is jogosult, hogy a jogállamisági elvek megsértése esetén ideiglenesen felfüggessze egyes uniós programok – köztük az Erasmus+ és a Horizont Európa – költségvetésének végrehajtását.
A testület az ügyben rendszerszintűnek minősítette a jogsértést – megállapítása szerint Magyarország rendszerszinten nem képes vagy nem hajlandó megakadályozni az összeférhetetlenség területén alkalmazandó uniós jogot sértő döntéseket.
Politikai befolyásolás veszélyét látják
A Törvényszék szerint közvetlen kapcsolat áll fenn a jogállamisági problémák és az uniós költségvetést érintő kockázatok között. A KEKVA-k, valamint a vezetőtestületeikben részt vevő magas rangú tisztviselők és politikai felső vezetők jelentős hatáskörökkel rendelkeznek költségvetési, működési és szervezeti kérdésekben.
A testület szerint emiatt fennáll annak a veszélye, hogy az uniós finanszírozású egyetemi programok és képzések, a kutatás-fejlesztési projektek, valamint a személyi állomány kiválasztását közvetlenül politikailag befolyásolják.
Az Erasmus+ esetében arra is felhívták a figyelmet, hogy az összeférhetetlenség a kedvezményezett hallgatók kiválasztását is befolyásolhatja, és a tudományos érdemek értékelésén túlmutató szempontok kerülhetnek a kiválasztási folyamatba.
A Törvényszék szerint a politikai ellenőrzés és az összeférhetetlenség kockázata miatt az uniós források felhasználásában részt vevő belső eljárások, tudományos folyamatok és irányítási struktúrák külső befolyásnak lehetnek kitéve, ami az uniós források nem megfelelő felhasználásához vezethet.
2022 óta húzódik az ügy
Az Európai Unió Tanácsa 2022 decemberében, a jogállamisági feltételességi mechanizmus keretében döntött úgy, hogy az Európai Bizottság nem vállalhat új jogi kötelezettségeket a magyarországi közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, illetve az általuk fenntartott intézményekkel. A korlátozás az Erasmus+ és a Horizont Európa programokat is érintette.
Azóta azonban változott a helyzet: mint arról korábban beszámoltunk, Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szeptemberben arról számolt be, hogy a kormány augusztus végéig elvégezte az Erasmus-program visszaállításához szükséges intézkedéseket.
Az Európai Bizottság ezt követően azt közölte, hogy Magyarország megfelelően kezelte azokat a rendszerszintű és jogállamisági problémákat, amelyek korábban az uniós költségvetés biztonságát veszélyeztethették. A Bizottság ezért javasolta a 2022-ben bevezetett korlátozások feloldását, amivel helyreállhat az érintett magyar egyetemek hozzáférése az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz. Ehhez még az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács jóváhagyása szükséges.
Az Európai Bizottság közleményéből kiderült, Magyarország ismét hozzájuthat 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forráshoz, emellett helyreállhat az érintett magyar egyetemek hozzáférése az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
