Az Európai Bizottság közleményéből kiderült, Magyarország ismét hozzájuthat 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forráshoz, emellett helyreállhat az érintett magyar egyetemek hozzáférése az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz.
Az Európai Bizottság szerint Magyarország sikeresen kezelte azokat a rendszerszintű és jogállamisági problémákat, amelyek korábban az Európai Unió költségvetésének biztonságát veszélyeztethették – írja az MTI.
A döntés kapcsán Ursula von der Leyen, a testület elnöke kiemelte, hogy Magyarország érdemi és fontos lépéseket tett a jogállamiság megerősítése, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. Ezért a Bizottság hivatalosan is javasolja a 4,2 milliárd eurós keret felszabadítását, továbbá a kizárt egyetemek visszaintegrálását az uniós oktatási és kutatási hálózatba.
Örülök, hogy a magyar hallgatók és kutatók újra teljes mértékben élvezhetik majd az Unió által teremtett lehetőségeket. Ez is azt mutatja, hogy a reformok eredményre vezetnek
– fogalmazott a Bizottság elnöke.
A javaslat végleges életbe lépéséhez már csak az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács jóváhagyása szükséges. Amennyiben a Tanács elfogadja a Bizottság előterjesztését:
Mint megírtuk, Katz Sándor, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára szeptember közepén a Kossuth Rádióban úgy fogalmazott, hogy akár már az őszi félévben magyarországi egyetemi hallgatók utazhatnak külföldi egyetemekre az Erasmus-program keretében.
Fontos azt is kiemelni, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) korábban üdvözölte, hogy a 2026/2027-es tanévtől ismét minden magyar egyetemista előtt megnyílik az Erasmus-program lehetősége, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ettől a külföldi részképzés még nem válik automatikusan minden hallgató számára ténylegesen hozzáférhetővé.
A szervezet három olyan problémát emelt ki, amely szerinte továbbra is sokakat visszatarthat a külföldi tanulmányoktól:
A HÖOK által idézett Eurostudent VI. kutatás szerint a magyar hallgatók külföldön megszerzett kreditjeinek 69 százalékát egyáltalán nem fogadják el, egy részüket pedig csak szabadon választható kreditként számítják be. A szervezet szerint emiatt a hallgatók egy részének azzal is számolnia kell, hogy egy külföldön töltött félév tanulmányi csúszást okozhat.
Bár a 2026/2027-es tanévtől ismét minden magyar egyetemista előtt megnyílik az Erasmus lehetősége, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint ettől a program még nem válik mindenki számára ténylegesen hozzáférhetővé. A szervezet három komoly problémára hívta fel a figyelmet.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk a feladatsort és a javítási-értékelési útmutatót!
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
