Az Európai Bizottság szerint Magyarország sikeresen kezelte azokat a rendszerszintű és jogállamisági problémákat, amelyek korábban az Európai Unió költségvetésének biztonságát veszélyeztethették – írja az MTI.
A döntés kapcsán Ursula von der Leyen, a testület elnöke kiemelte, hogy Magyarország érdemi és fontos lépéseket tett a jogállamiság megerősítése, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. Ezért a Bizottság hivatalosan is javasolja a 4,2 milliárd eurós keret felszabadítását, továbbá a kizárt egyetemek visszaintegrálását az uniós oktatási és kutatási hálózatba.
Örülök, hogy a magyar hallgatók és kutatók újra teljes mértékben élvezhetik majd az Unió által teremtett lehetőségeket. Ez is azt mutatja, hogy a reformok eredményre vezetnek
– fogalmazott a Bizottság elnöke.
A javaslat végleges életbe lépéséhez már csak az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács jóváhagyása szükséges. Amennyiben a Tanács elfogadja a Bizottság előterjesztését:
- Hivatalosan is visszaállítják a korábban felfüggesztett, 4,2 milliárd euró értékű kohéziós politikai kötelezettségvállalásokat.
- A közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek diákjai és oktatói ismét teljes joggal vehetnek részt az Erasmus+ csereprogramjaiban és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési projektjeiben.
Mint megírtuk, Katz Sándor, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára szeptember közepén a Kossuth Rádióban úgy fogalmazott, hogy akár már az őszi félévben magyarországi egyetemi hallgatók utazhatnak külföldi egyetemekre az Erasmus-program keretében.
Ez még nem jelenti azt, hogy mindenki utazhat
Fontos azt is kiemelni, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) korábban üdvözölte, hogy a 2026/2027-es tanévtől ismét minden magyar egyetemista előtt megnyílik az Erasmus-program lehetősége, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ettől a külföldi részképzés még nem válik automatikusan minden hallgató számára ténylegesen hozzáférhetővé.
A szervezet három olyan problémát emelt ki, amely szerinte továbbra is sokakat visszatarthat a külföldi tanulmányoktól:
- a külföldön megszerzett kreditek elismerésének nehézségeit,
- a megfelelő nyelvtudás hiányát, valamint az Erasmus-ösztöndíj
- és a külföldi megélhetési költségek közötti különbséget.
A HÖOK által idézett Eurostudent VI. kutatás szerint a magyar hallgatók külföldön megszerzett kreditjeinek 69 százalékát egyáltalán nem fogadják el, egy részüket pedig csak szabadon választható kreditként számítják be. A szervezet szerint emiatt a hallgatók egy részének azzal is számolnia kell, hogy egy külföldön töltött félév tanulmányi csúszást okozhat.
Bár a 2026/2027-es tanévtől ismét minden magyar egyetemista előtt megnyílik az Erasmus lehetősége, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint ettől a program még nem válik mindenki számára ténylegesen hozzáférhetővé. A szervezet három komoly problémára hívta fel a figyelmet.