A miniszter szerint a Tisza új összeférhetetlenségi szabályokat vezetne be a rektorokkal szemben, az egyetemi professzorokat pedig kizárná a kuratóriumokból.
„Tény, hogy az Európai Bizottság kizárt 240 ezer magyar és nem magyar egyetemistát az Erasmus+ programból. Igazság az, hogy erre semmilyen joga nem lett volna mert a felsőoktatás nem Uniós, hanem nemzeti jogkör!”
- írja Hankó Balázs a vasárnap megjelent Facebook-posztjában.
Szombaton Magyar Péter és a Tisza szakértői bemutatták programjukat, melyben számos ígéretet tettek az oktatással kapcsolatban. Ezek között szerepelt például az az ígéret is, hogy biztosítják a magyar egyetemeknek, kutatóintézeteknek és kutatóknak, hogy újra részt vehessenek az Erasmus és Horizon programokban.
Feltehetően a Tisza-programra reflektálva a kulturális és innovációs miniszter a közösségi médiában fejtette ki, melyek a tények és melyek az igazságok az Erasmussal kapcsolatban:
Tény, hogy az Európai Bizottság 240 ezer magyar és nem magyar egyetemistát zárt ki az Erasmus+ programból, amire Hankó szerint nem lett volna joga, mivel a felsőoktatás nem uniós, hanem nemzeti hatáskör.
Az Európai Bizottság a döntést azzal indokolta, hogy nem garantált az egyetemi autonómia és a politikai befolyástól mentes pénzfelhasználás, különösen a kuratóriumok összetétele és az összeférhetetlenségek miatt.
A miniszert szerint a ténnyel szembeni igazság az, hogy a modellváltást maguk az egyetemek kezdeményezték, politikai befolyásra vonatkozó bejelentés nem érkezett, előzetes vizsgálat sem történt, és más európai országokban – például Ausztriában – is léteznek hasonló irányítási modellek. Azt is hangsúlyozza, hogy Magyarországon a politikusok aránya korábban 13 százalék volt a kuratóriumokban, mára pedig szerinte 0 százalékra csökkent, mivel minden politikus lemondott, és törvénybe foglalták az Európai Bizottság által jelzett összeférhetetlenségi szabályokat.
A posztban azt is leírta, hogy a kormány a modellváltástól hatékonyságjavulást várt, ami szerinte az uniós források elzárása ellenére megvalósult: ma 12 magyar egyetem tartozik a világ legjobb 5 százalékába, három a legjobb 2 százalékába, egy pedig a legjobb 1 százalékába, és a hallgatók kétharmada ilyen intézményben tanul.
A Tisza Párt felsőoktatási terveivel kapcsolatban Hankó azt írja, tény, hogy a párt megszüntetné az összeférhetetlenségeket és szélesebb körben tenné elérhetővé az Erasmust, de szerinte erről már megállapodtak az Európai Bizottsággal. Az igazság szerinte az, hogy új összeférhetetlenségi szabályokat vezetnének be a rektorokkal szemben, az egyetemi professzorokat kizárnák a kuratóriumokból, és helyükre nemzetközi NGO-k által jelölt tagokat neveznének ki.
„Tény az, hogy a Tisza a 6 magyar egyetem Európai Bizottsággal folytatott perében Ursula von der Leyen és Manfred Weber oldalán áll. A magyar egyetemeknek pedig nemcsak igaza, hanem igazsága is van!” – írja a posztja végén.
Orbán Anita, a TISZA külügyi vezetője a közösségi oldalán ismét megszólalt az Erasmusról. Céljuk, hogy az egyetemi autonómia megerősítésével és az összeférhetetlenségek megszüntetésével újra elérhetővé tegyék a programot.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
