A miniszter szerint a Tisza új összeférhetetlenségi szabályokat vezetne be a rektorokkal szemben, az egyetemi professzorokat pedig kizárná a kuratóriumokból.
„Tény, hogy az Európai Bizottság kizárt 240 ezer magyar és nem magyar egyetemistát az Erasmus+ programból. Igazság az, hogy erre semmilyen joga nem lett volna mert a felsőoktatás nem Uniós, hanem nemzeti jogkör!”
- írja Hankó Balázs a vasárnap megjelent Facebook-posztjában.
Szombaton Magyar Péter és a Tisza szakértői bemutatták programjukat, melyben számos ígéretet tettek az oktatással kapcsolatban. Ezek között szerepelt például az az ígéret is, hogy biztosítják a magyar egyetemeknek, kutatóintézeteknek és kutatóknak, hogy újra részt vehessenek az Erasmus és Horizon programokban.
Feltehetően a Tisza-programra reflektálva a kulturális és innovációs miniszter a közösségi médiában fejtette ki, melyek a tények és melyek az igazságok az Erasmussal kapcsolatban:
Tény, hogy az Európai Bizottság 240 ezer magyar és nem magyar egyetemistát zárt ki az Erasmus+ programból, amire Hankó szerint nem lett volna joga, mivel a felsőoktatás nem uniós, hanem nemzeti hatáskör.
Az Európai Bizottság a döntést azzal indokolta, hogy nem garantált az egyetemi autonómia és a politikai befolyástól mentes pénzfelhasználás, különösen a kuratóriumok összetétele és az összeférhetetlenségek miatt.
A miniszert szerint a ténnyel szembeni igazság az, hogy a modellváltást maguk az egyetemek kezdeményezték, politikai befolyásra vonatkozó bejelentés nem érkezett, előzetes vizsgálat sem történt, és más európai országokban – például Ausztriában – is léteznek hasonló irányítási modellek. Azt is hangsúlyozza, hogy Magyarországon a politikusok aránya korábban 13 százalék volt a kuratóriumokban, mára pedig szerinte 0 százalékra csökkent, mivel minden politikus lemondott, és törvénybe foglalták az Európai Bizottság által jelzett összeférhetetlenségi szabályokat.
A posztban azt is leírta, hogy a kormány a modellváltástól hatékonyságjavulást várt, ami szerinte az uniós források elzárása ellenére megvalósult: ma 12 magyar egyetem tartozik a világ legjobb 5 százalékába, három a legjobb 2 százalékába, egy pedig a legjobb 1 százalékába, és a hallgatók kétharmada ilyen intézményben tanul.
A Tisza Párt felsőoktatási terveivel kapcsolatban Hankó azt írja, tény, hogy a párt megszüntetné az összeférhetetlenségeket és szélesebb körben tenné elérhetővé az Erasmust, de szerinte erről már megállapodtak az Európai Bizottsággal. Az igazság szerinte az, hogy új összeférhetetlenségi szabályokat vezetnének be a rektorokkal szemben, az egyetemi professzorokat kizárnák a kuratóriumokból, és helyükre nemzetközi NGO-k által jelölt tagokat neveznének ki.
„Tény az, hogy a Tisza a 6 magyar egyetem Európai Bizottsággal folytatott perében Ursula von der Leyen és Manfred Weber oldalán áll. A magyar egyetemeknek pedig nemcsak igaza, hanem igazsága is van!” – írja a posztja végén.
Orbán Anita, a TISZA külügyi vezetője a közösségi oldalán ismét megszólalt az Erasmusról. Céljuk, hogy az egyetemi autonómia megerősítésével és az összeférhetetlenségek megszüntetésével újra elérhetővé tegyék a programot.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
