A miniszter szerint a Tisza új összeférhetetlenségi szabályokat vezetne be a rektorokkal szemben, az egyetemi professzorokat pedig kizárná a kuratóriumokból.
„Tény, hogy az Európai Bizottság kizárt 240 ezer magyar és nem magyar egyetemistát az Erasmus+ programból. Igazság az, hogy erre semmilyen joga nem lett volna mert a felsőoktatás nem Uniós, hanem nemzeti jogkör!”
- írja Hankó Balázs a vasárnap megjelent Facebook-posztjában.
Szombaton Magyar Péter és a Tisza szakértői bemutatták programjukat, melyben számos ígéretet tettek az oktatással kapcsolatban. Ezek között szerepelt például az az ígéret is, hogy biztosítják a magyar egyetemeknek, kutatóintézeteknek és kutatóknak, hogy újra részt vehessenek az Erasmus és Horizon programokban.
Feltehetően a Tisza-programra reflektálva a kulturális és innovációs miniszter a közösségi médiában fejtette ki, melyek a tények és melyek az igazságok az Erasmussal kapcsolatban:
Tény, hogy az Európai Bizottság 240 ezer magyar és nem magyar egyetemistát zárt ki az Erasmus+ programból, amire Hankó szerint nem lett volna joga, mivel a felsőoktatás nem uniós, hanem nemzeti hatáskör.
Az Európai Bizottság a döntést azzal indokolta, hogy nem garantált az egyetemi autonómia és a politikai befolyástól mentes pénzfelhasználás, különösen a kuratóriumok összetétele és az összeférhetetlenségek miatt.
A miniszert szerint a ténnyel szembeni igazság az, hogy a modellváltást maguk az egyetemek kezdeményezték, politikai befolyásra vonatkozó bejelentés nem érkezett, előzetes vizsgálat sem történt, és más európai országokban – például Ausztriában – is léteznek hasonló irányítási modellek. Azt is hangsúlyozza, hogy Magyarországon a politikusok aránya korábban 13 százalék volt a kuratóriumokban, mára pedig szerinte 0 százalékra csökkent, mivel minden politikus lemondott, és törvénybe foglalták az Európai Bizottság által jelzett összeférhetetlenségi szabályokat.
A posztban azt is leírta, hogy a kormány a modellváltástól hatékonyságjavulást várt, ami szerinte az uniós források elzárása ellenére megvalósult: ma 12 magyar egyetem tartozik a világ legjobb 5 százalékába, három a legjobb 2 százalékába, egy pedig a legjobb 1 százalékába, és a hallgatók kétharmada ilyen intézményben tanul.
A Tisza Párt felsőoktatási terveivel kapcsolatban Hankó azt írja, tény, hogy a párt megszüntetné az összeférhetetlenségeket és szélesebb körben tenné elérhetővé az Erasmust, de szerinte erről már megállapodtak az Európai Bizottsággal. Az igazság szerinte az, hogy új összeférhetetlenségi szabályokat vezetnének be a rektorokkal szemben, az egyetemi professzorokat kizárnák a kuratóriumokból, és helyükre nemzetközi NGO-k által jelölt tagokat neveznének ki.
„Tény az, hogy a Tisza a 6 magyar egyetem Európai Bizottsággal folytatott perében Ursula von der Leyen és Manfred Weber oldalán áll. A magyar egyetemeknek pedig nemcsak igaza, hanem igazsága is van!” – írja a posztja végén.
Orbán Anita, a TISZA külügyi vezetője a közösségi oldalán ismét megszólalt az Erasmusról. Céljuk, hogy az egyetemi autonómia megerősítésével és az összeférhetetlenségek megszüntetésével újra elérhetővé tegyék a programot.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
