Oktatói Hálózat: nem Brüsszelt kellene hibáztatni, hanem valódi lépéseket tenni az európai normák teljesítéséért

Az Oktatói Hálózat szerint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorának döntése – eltávolíttatta az uniós zászlókat az intézmény területéről – szervesen illeszkedik a kormány EU-ellenes kommunikációjába.

A szervezet állásfoglalásban reagált arra az esetre, amely az előző héten történt a MATE pénteki diplomaosztó ünnepségén. Az eseményen Gyuricza Csaba rektor bejelentette: tiltakozásképpen eltávolíttatta az Európai Unió zászlóit az egyetemről amiatt, hogy az Európai Tanács döntése értelmében az intézmény továbbra sem vehet részt az Erasmus+ és a Horizont programokban.

Az Oktatói Hálózat megítélése szerint a gesztus „tökéletesen idomul a kormány EU-ellenes propagandájához”, és leginkább Hankó Balázs miniszternek az ügyben tanúsított, általuk „óvodás színvonalú toporzékolásként” jellemzett megnyilvánulásaihoz hasonlítható.

A közleményben a szervezet hangsúlyozza: ahhoz, hogy a magyar hallgatók ismét részt vehessenek az Erasmus-programban, nem szimbolikus tiltakozó akciókra, hanem valódi, érdemi változtatásokra van szükség az európai normák teljesítése érdekében. Ennek részeként elengedhetetlennek tartják, hogy az egyetemeket fenntartó kuratóriumok működése elszámoltathatóbbá és átláthatóbbá váljon, valamint hogy biztosítsák az egyetemek választott döntéshozó testületeinek autonómiáját a politikai alapon kinevezett kuratóriumokkal szemben.

„Ha ezek a feltételek teljesülnének, egészen biztos, hogy az Európai Unió sem támasztana további akadályokat a magyar intézményekkel szemben. Ezeket a változtatásokat azonban nem csupán az Európai Unió elvárásai miatt kellene megtenni. Ennél is fontosabb, hogy így válhatna valóban szabaddá, autonómmá és versenyképessé a magyar felsőoktatás – saját diákjaink, fiatal kutatóink és oktatóink érdekében” – írja az Oktatói Hálózat közleményében.

 

 

Hozzászólások

Központosítás, forráskivonás, rosszabbul teljesítő diákok - így változott a közoktatás az elmúlt 15 évben

Radikális átalakuláson ment keresztül a magyar közoktatás az elmúlt másfél évtizedben: a helyi döntések szerepe visszaszorult, az állami központosítás megerősödött, miközben csökkentek az oktatásra fordított források és romlottak a tanulói teljesítmények – állapítja meg az Educatio folyóiratban megjelent friss tanulmány.