Az Oktatói Hálózat szerint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorának döntése – eltávolíttatta az uniós zászlókat az intézmény területéről – szervesen illeszkedik a kormány EU-ellenes kommunikációjába.
A szervezet állásfoglalásban reagált arra az esetre, amely az előző héten történt a MATE pénteki diplomaosztó ünnepségén. Az eseményen Gyuricza Csaba rektor bejelentette: tiltakozásképpen eltávolíttatta az Európai Unió zászlóit az egyetemről amiatt, hogy az Európai Tanács döntése értelmében az intézmény továbbra sem vehet részt az Erasmus+- és a Horizont-programokban.
Az Oktatói Hálózat megítélése szerint a gesztus „tökéletesen idomul a kormány EU-ellenes propagandájához”, és leginkább Hankó Balázs miniszternek az ügyben tanúsított, általuk „óvodás színvonalú toporzékolásként” jellemzett megnyilvánulásaihoz hasonlítható.
A közleményben a szervezet hangsúlyozza: ahhoz, hogy a magyar hallgatók ismét részt vehessenek az Erasmus-programban, nem szimbolikus tiltakozó akciókra, hanem valódi, érdemi változtatásokra van szükség az európai normák teljesítése érdekében. Ennek részeként elengedhetetlennek tartják, hogy az egyetemeket fenntartó kuratóriumok működése elszámoltathatóbbá és átláthatóbbá váljon, valamint hogy biztosítsák az egyetemek választott döntéshozó testületeinek autonómiáját a politikai alapon kinevezett kuratóriumokkal szemben.
„Ha ezek a feltételek teljesülnének, egészen biztos, hogy az Európai Unió sem támasztana további akadályokat a magyar intézményekkel szemben. Ezeket a változtatásokat azonban nem csupán az Európai Unió elvárásai miatt kellene megtenni. Ennél is fontosabb, hogy így válhatna valóban szabaddá, autonómmá és versenyképessé a magyar felsőoktatás – saját diákjaink, fiatal kutatóink és oktatóink érdekében” – írja az Oktatói Hálózat a közleményében.
A Tisza külügyi vezetője úgy fogalmazott, hogy jelenleg a magyar egyetemisták hátrányban vannak az Erasmusból való kizárás miatt például egy osztrák vagy egy lengyel diákkal szemben.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
