Az Oktatói Hálózat szerint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorának döntése – eltávolíttatta az uniós zászlókat az intézmény területéről – szervesen illeszkedik a kormány EU-ellenes kommunikációjába.
A szervezet állásfoglalásban reagált arra az esetre, amely az előző héten történt a MATE pénteki diplomaosztó ünnepségén. Az eseményen Gyuricza Csaba rektor bejelentette: tiltakozásképpen eltávolíttatta az Európai Unió zászlóit az egyetemről amiatt, hogy az Európai Tanács döntése értelmében az intézmény továbbra sem vehet részt az Erasmus+- és a Horizont-programokban.
Az Oktatói Hálózat megítélése szerint a gesztus „tökéletesen idomul a kormány EU-ellenes propagandájához”, és leginkább Hankó Balázs miniszternek az ügyben tanúsított, általuk „óvodás színvonalú toporzékolásként” jellemzett megnyilvánulásaihoz hasonlítható.
A közleményben a szervezet hangsúlyozza: ahhoz, hogy a magyar hallgatók ismét részt vehessenek az Erasmus-programban, nem szimbolikus tiltakozó akciókra, hanem valódi, érdemi változtatásokra van szükség az európai normák teljesítése érdekében. Ennek részeként elengedhetetlennek tartják, hogy az egyetemeket fenntartó kuratóriumok működése elszámoltathatóbbá és átláthatóbbá váljon, valamint hogy biztosítsák az egyetemek választott döntéshozó testületeinek autonómiáját a politikai alapon kinevezett kuratóriumokkal szemben.
„Ha ezek a feltételek teljesülnének, egészen biztos, hogy az Európai Unió sem támasztana további akadályokat a magyar intézményekkel szemben. Ezeket a változtatásokat azonban nem csupán az Európai Unió elvárásai miatt kellene megtenni. Ennél is fontosabb, hogy így válhatna valóban szabaddá, autonómmá és versenyképessé a magyar felsőoktatás – saját diákjaink, fiatal kutatóink és oktatóink érdekében” – írja az Oktatói Hálózat a közleményében.
A Tisza külügyi vezetője úgy fogalmazott, hogy jelenleg a magyar egyetemisták hátrányban vannak az Erasmusból való kizárás miatt például egy osztrák vagy egy lengyel diákkal szemben.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
