Az Oktatói Hálózat szerint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorának döntése – eltávolíttatta az uniós zászlókat az intézmény területéről – szervesen illeszkedik a kormány EU-ellenes kommunikációjába.
A szervezet állásfoglalásban reagált arra az esetre, amely az előző héten történt a MATE pénteki diplomaosztó ünnepségén. Az eseményen Gyuricza Csaba rektor bejelentette: tiltakozásképpen eltávolíttatta az Európai Unió zászlóit az egyetemről amiatt, hogy az Európai Tanács döntése értelmében az intézmény továbbra sem vehet részt az Erasmus+- és a Horizont-programokban.
Az Oktatói Hálózat megítélése szerint a gesztus „tökéletesen idomul a kormány EU-ellenes propagandájához”, és leginkább Hankó Balázs miniszternek az ügyben tanúsított, általuk „óvodás színvonalú toporzékolásként” jellemzett megnyilvánulásaihoz hasonlítható.
A közleményben a szervezet hangsúlyozza: ahhoz, hogy a magyar hallgatók ismét részt vehessenek az Erasmus-programban, nem szimbolikus tiltakozó akciókra, hanem valódi, érdemi változtatásokra van szükség az európai normák teljesítése érdekében. Ennek részeként elengedhetetlennek tartják, hogy az egyetemeket fenntartó kuratóriumok működése elszámoltathatóbbá és átláthatóbbá váljon, valamint hogy biztosítsák az egyetemek választott döntéshozó testületeinek autonómiáját a politikai alapon kinevezett kuratóriumokkal szemben.
„Ha ezek a feltételek teljesülnének, egészen biztos, hogy az Európai Unió sem támasztana további akadályokat a magyar intézményekkel szemben. Ezeket a változtatásokat azonban nem csupán az Európai Unió elvárásai miatt kellene megtenni. Ennél is fontosabb, hogy így válhatna valóban szabaddá, autonómmá és versenyképessé a magyar felsőoktatás – saját diákjaink, fiatal kutatóink és oktatóink érdekében” – írja az Oktatói Hálózat a közleményében.
A Tisza külügyi vezetője úgy fogalmazott, hogy jelenleg a magyar egyetemisták hátrányban vannak az Erasmusból való kizárás miatt például egy osztrák vagy egy lengyel diákkal szemben.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
