Oktatói Hálózat: nem Brüsszelt kellene hibáztatni, hanem valódi lépéseket tenni az európai normák teljesítéséért

Az Oktatói Hálózat szerint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorának döntése – eltávolíttatta az uniós zászlókat az intézmény területéről – szervesen illeszkedik a kormány EU-ellenes kommunikációjába.

A szervezet állásfoglalásban reagált arra az esetre, amely az előző héten történt a MATE pénteki diplomaosztó ünnepségén. Az eseményen Gyuricza Csaba rektor bejelentette: tiltakozásképpen eltávolíttatta az Európai Unió zászlóit az egyetemről amiatt, hogy az Európai Tanács döntése értelmében az intézmény továbbra sem vehet részt az Erasmus+- és a Horizont-programokban.

Az Oktatói Hálózat megítélése szerint a gesztus „tökéletesen idomul a kormány EU-ellenes propagandájához”, és leginkább Hankó Balázs miniszternek az ügyben tanúsított, általuk „óvodás színvonalú toporzékolásként” jellemzett megnyilvánulásaihoz hasonlítható.

A közleményben a szervezet hangsúlyozza: ahhoz, hogy a magyar hallgatók ismét részt vehessenek az Erasmus-programban, nem szimbolikus tiltakozó akciókra, hanem valódi, érdemi változtatásokra van szükség az európai normák teljesítése érdekében. Ennek részeként elengedhetetlennek tartják, hogy az egyetemeket fenntartó kuratóriumok működése elszámoltathatóbbá és átláthatóbbá váljon, valamint hogy biztosítsák az egyetemek választott döntéshozó testületeinek autonómiáját a politikai alapon kinevezett kuratóriumokkal szemben.

„Ha ezek a feltételek teljesülnének, egészen biztos, hogy az Európai Unió sem támasztana további akadályokat a magyar intézményekkel szemben. Ezeket a változtatásokat azonban nem csupán az Európai Unió elvárásai miatt kellene megtenni. Ennél is fontosabb, hogy így válhatna valóban szabaddá, autonómmá és versenyképessé a magyar felsőoktatás – saját diákjaink, fiatal kutatóink és oktatóink érdekében” – írja az Oktatói Hálózat a közleményében.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.