A magyar egyetemekkel szembeni diszkrimináció miatt távolították el a zászlókat.
„Mi büszkék vagyunk arra, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, büszkék vagyunk az európaiságunkra, de először vagyunk magyarok, és utána európaiak”
- mondta Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora az intézmény pénteki diplomaosztóján.
A rektor az eseményen közölte, hogy eltávolították az uniós zászlókat az intézményből, amiért az alapítványi egyetemek hallgatóit és kutatóit kizárták a Horizont és Erasmus+-programokból - írja a 24.hu a Hír TV információi alapján.
Hankó Balázs jelenlétében a rektor kijelentette, hogy amíg a kizárás fennáll, magyar zászlót tesznek ki az uniós lobogók helyett is. Majd áttért a Pannónia programra, melynek kapcsán elmondta, hogy az előző tanévben sokkal több hallgatójuk tanult külföldön a Pannónia program jóvoltából, mint előtte Erasmusszal.
Hankó Balázs az oktatási miniszterek tanácskozásán tavaly év végén politikai szankciónak nevezte, hogy a Bizottság kizárja a magyar egyetemeket az Erasmusból, és azt is sérelmezte, hogy szerinte hiába teljesítette Budapest az elvárt módosításokat, újabb feltételek érkeztek - bár ezt a kijelentését az Európai Bizottság többször is cáfolta.
A TISZA külügyi vezetője úgy fogalmazott, hogy jelenleg a magyar egyetemisták hátrányban vannak az Erasmusból való kizárás miatt például egy osztrák vagy egy lengyel diákkal szemben.
21 egyetem hallgatói és oktatói 2022 végén veszítették el az Erasmus+ és Horizont programokban való részvételi lehetőségüket, a kizárás hivatalosan 2024 szeptemberében lépett életbe. A támogatást elsősorban összeférhetetlenségi aggályok, átláthatósági problémák és az uniós források védelme miatt vonták meg.
Bár a kormány javaslatára már több módosítást is elfogadott az Országgyűlés a szabályozáson, azóta pedig már 6 magyar egyetem be is perelte a kitiltásról szóló döntést.
A leszedett zászlókkal és a rektori nyilatkozattal kapcsolatban állásfoglalást kértünk a MATE Hallgatói Önkormányzatától. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.
Egy éve indult el a magyar költségvetésből finanszírozott Pannónia ösztöndíjprogram. Egyik ösztöndíjasát kérdeztük meg tapasztalatairól: mennyire fedezték megélhetését a támogatások, milyen kompromisszumokkal járnak a szálláslehetőségek, és valóban 100%-os-e a kreditelismerés?
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
