Az oktatási miniszter megállította a következő négyéves uniós felsőoktatási csomagot, mert szerinte Magyarországot továbbra is jogtalanul zárják ki az Erasmus+ programból.
A tagországok oktatásért felelős minisztereinek tanácskozásán a dán elnökség azt kérte a tagállami miniszterektől, hogy fogadják el a 2026–2030-as időszakra szóló európai oktatási együttműködési keretrendszert - írja a hvg. A dokumentumban azonban két olyan vállalás szerepelt, amelyet Magyarország nem támogat: hogy a tagállamok a hallgatóik 23 százalékának Erasmus-mobilitást biztosítanak, és hogy 350 ezer EU-n kívüli diáknak is megnyitják a csereprogramokat.
A magyar kormány szerint mindez elfogadhatatlan addig, amíg a modellváltott egyetemek nem férnek hozzá az Erasmus+-hoz. Arra is hivatkoztak, méltánytalan lenne harmadik országok hallgatóinak mobilitást biztosítani, miközben sok magyar diák kiszorul a programból. Bár az Erasmus költségvetése a következő ciklusban nőne, így bővülhetne a program, a magyar fél nem vállalt új kötelezettségeket.
Nemsokára Azerbajdzsánban is tanulhatnak a magyar egyetemisták
Hankó Balázs az oktatási miniszterek tanácskozásán tartotta magát korábbi bejelentéseihez, és megvétózta az állásfoglalást. A miniszter politikai szankciónak nevezte, hogy a Bizottság kizárja a magyar egyetemeket az Erasmusból, és azt is sérelmezte, hogy szerinte hiába teljesítette Budapest az elvárt módosításokat, újabb feltételek érkeztek – bár ezt a kijelentését az Európai Bizottság többször is cáfolta.
Több tagállam sajnálta, hogy nem sikerült elfogadni az állásfoglalást, de senki nem vitázott nyíltan a magyar állásponttal. A dán elnökség később jelezte, hogy „a tanács tudomásul vette a dolgok aktuális állásáról szóló jelentést.” Így a vitatott pontokkal együtt az elnökség saját dokumentumban rögzítette mindazt, amit a Hankó-féle vétó miatt nem tudtak hivatalos állásfoglalásként elfogadni.
Nem sokkal később az Európai Bizottság is reagált. Roxana Minzatu ügyvezető alelnök hangsúlyozta, hogy a magyar félnek még több vállalást kell teljesítenie, és a témát várhatóan a következő EU-elnökségek is napirenden tartják. Arra is rámutatott, hogy semmi sem sürgette a stratégia elfogadását, ugyanakkor a magyar vétó azt jelzi, Budapest nem tervezi gyorsan rendezni az Erasmus-ügyet.
Hankó az ülés után Facebookon úgy fogalmazott: „Ma Brüsszelben világossá tettem, hogy amíg a magyar egyetemisták nem kapják vissza jogos jussukat az Erasmust, addig nincs új uniós oktatási stratégia. Magyarország vétója tehát, megállította a következő négy évre tervezett felsőoktatási csomagot.”
A lap szerint azért különös a helyzet, mert az oktatás tagállami hatáskör, és ezen csak az uniós alapszerződések egyhangú módosításával lehetne változtatni. Így valódi „uniós oktatási stratégiáról” nincs szó. Ezét a vétóval csak egy olyan nyilatkozat maradt el, amelyben a tagállamok közös célokat fogalmaztak volna meg. Azonban az országok továbbra is folytathatják az eddigi oktatással kapcsolatos tevékenységeiket.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
